Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
MÁSODIK RÉSZ. Első Szakasz. A’ szent Háromságról. VI» 40. Katekezis Ä keresztény Religion ak sommás tanítása a szent Háromságról. Ha az emberi nemzet megmaradt volna az ő eredeti állapottyában, mellyben az Istentől alkotva volt, alkalmasint elég lett volna az Istenről azt tudni, a’ mit a’ természetes Religio tanít; nem lettünk volna a1 végtzélunkra képtelenek; az Isten is megelégedett volna azzal a’ tisztelettel, mellyel akkor adóztunk volna az ő felségének, az ő jóvolta elég érdemeseknek talált volna bennünket a" szükséges testi lelki jókra, elég hálaadatosaknak az elveitekért, az engesztelésre pedig nem lett volna szükségünk, mint a’ kik nem vétkeztünk volna; legfellyebb valami változást tett volna a’ vastag testünkön, mikor az örök hajlékokba át akart volna vinni. De minekutánna az ördögnek irigysége megmételyesítette az emberi nemzetet, eredeti ártatlanságától megfosztotta, az elméjét és akarattyát megvesztegette elannyira, hogy kiki már eredetében Isten ellen szegezett teremtmény, haragnak fia, és kárhozatnak örököse, még inkább az, mikor magát önkényt bűnnel terheli, a’ végtzéllyára, az Istennek ösmeretére és tiszteletére, az ő javainak megérdemlésére, a jótéteménnyei- nek meghálálására, és a’ bűneiért való elégtételre képtelen lett. Nem volt ember a1 világon, nem is lesz, a ki az egész emberi nemzetet előbbeni állapotlyába viszsza tudta volna, vagy viszsza tudná állítani. íia tsak nem akarta az Isten az emberi nemzetet vesztében hagyni, új viszonvI *
