Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
268 gége az Istennek irgalmasságától függ. Ha az emberek megtartanák a’ természetes Religiónak törvénnyeit, mindenkor szeretnék egymást és legboldogabbak volnának. A' mi jó van a’ keresztény Religióban foglaltatik; a’ természetesben a’ mi pedig ahoz adatik, tsak tzi\akodásokat szül. F. Ha a természetes és kin) iiatkoztatott vagy keresztény Religio egy, miért agyarkodnak amannak köve- tói emez ellen? Mind a’ kettőnek talpfala az isteni és felebaráti szeretet ugyan de azzal a' külümbséggel, hogy annak törvénnyeit világosabban magyarázza, és ezeknek teljesítését több indítóokokkal, és segítő eszközökkel végrehajtya a-1 keresztény Religio mint a1 természetes. A’ keresztény Religióban szinte mint a* természetesben az Istennek irgalmasságától függ az embernek üdvössége, de ismét azzal a1 külömbséggel, hogy a‘ keresztény Religiónak követője azon alkuknak teljesítésére, mellyekhez kötötte az Isten az ó irgalmasságát, képes, a’ természetes Religiónak követője pedig azokról semmit sem tud. Hogy az emberek a természetes Religiónak minden törvénnyel tel- lyesíltsék, és arra a kívánatos szerétéire boldogságra jussanak, az soha sem lesz meg; mert kinyilatkoztatás nélkül elegendő tudománnyok, indítóokok, követni való pel- dájok, segítő eszközök nints. Az sem igaz, hogy a’ mi jó van a1 keresztény Religióban, mind a' természetesben foglaltatik ; mert a’ természetes Religio sok erköltsi Ínségnek meg nem felel, tehát az embert sem vezeti az ó végtzél- Jyára. Vegtire azt sem mondhatni, hogy a’ mi a' természetes Religióhoz adatik, tsak tzivakodásokat szül; mert ez is az Isten ditsőségére, és lelkek üdvösségére, az által pedig békességre egy ügyességre való : de ha az emberek » az indulatoskodásnak szamattyát abba elegyítik, és a békességet felzavarják, az ó bűnök. 5. De ha helybenhadgyuk is, hogy szükséges a kinyilatkoztatott Religio, azzal nem boldogul az emberi nemzet, mert a‘ Keresztényeknek is nagy része olly tudatlan vagy gonosz életű, mintha semmi kinyilatkoztatást sem vett volna; azért vagy űj kinyilatkoztatás szükséges, vagy a' lett haszontalan; következendőképpen legjobb a' természetes észszel megelégedni. F. Nem igaz, hogy olly tudatlan Keresztények vannak, mintha semmi kinyilatkoztatást sem vettek volna, mert tsak a'középszerűen tanuló keresztény gyermekek is többet tudnak az Istenről, és a' religiói dolgokról, mint a’ régi legtudósahb pogány böltsek, kik a’ természetn&k hagyva voltak. De ha nem tudgyák is
