Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

38. K a t e k o z i s 263 ;\em Hlyen a zsidó, török, és pogány Religio ; azért tsak a keresztény Religio isteni, 1. Az előbbeni értekezésből érthetni, hogy a1 Pátriár­káknak, és Moysesnek Religiója nem ollyan szándékkal volt az Istentől kiadva, hogy az ő tiszteletének megadá­sában, és az üdvösségnek keresésében örök zsinórmértékül szolgállyon az embereknek, hanem mikor kinyilatkoztat-, tátik az a' Religio, a' mellynek e’ végre örökké szolgálni kell, akkor amazok mint erőtlen és szegény bötük meg- szünnyenek (Gál. IV, 9.). A’ Moyses íörvénnyének kö­vetői vagy a1 Zsidók közé már az is nagy változást és bi­zonytalanságot hozott, hogy Farizaeusokra, Sadducaeusok- ra, Essenusokra oszlottak, kik egymást Eretnekeknek tar­tották, és gyűlölték. Azon kívül sok költeményes hagyo­mányokkal, és furtsa szertartásokkal, meilyeket Adámtol, Ábrahámtol, Moysestol származtattak, megrútítolták a* Moyses törvénnyét, és azokat szorosabban követték, mint emezt; a’ miért Kristus is élesebb szavakkal feddette őket (Mát, XXIII. Mark VII.}. Halálos szúrást ejtett rajta a’ keresztény Religio; a'Zsidó országnak, Jerusalemnek, és a1 Templomnak elpusztulásával pedig sírba döntetett. Ez­zel az isteni gondviselés mintegy újával mutatta, hogy kelletlenek előtte az áldozatok, és dftéketlen az egész tör­vény (Zsolt. XLIX.). Nem is volt a’ világnak minden részein megtartható a' Moyses törvénnyé. P. o. parantsollya, hogy a’ Szombat­nak első estétől fogva a*1 másikáig még tsak forgátsot se szedgyen senki a’ tűzre , annál inkább tüzet ne rakjon, ne főzzön, ne fúttsön (II Moy. XXXV, 3. IV Moy. XV, 32—■ 36.): hogy tartsák ezt mega’ hideg tartománybéliek? A’ törvény szerint minden hetedik esztendőben pallagban kel­lett hagyni a’ földeket, a’ Jubilaemokor pedig ennek két esztendőben egymás után meg kellett történni (III Moy. XXV.): ki teheti meg ezt a’ terméketlen határok báni A' törvény minden férjfinak meghagyta, hogy minden eszten­dőben a’ három legjelesebb ünnepen jelennyen meg az ál­dozatoknak helyén, előbb ugyan a’ szent Sátor előtt, utóbb pedig a’ Jerusalemi Templomban (V Moy. XVI.): hogy tehetik meg ezt a’ világnak öt részéről az emberek? Nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom