Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

2.56

meg is történt, valamint a’ szent Pátriárkáknak egyéb viszontagságaikból is úgy szollván kezekkel megfoghal- ták az Izsrael fiai, hogy melly kegyes gondviselő alja, mindentudó, mindenható az Isten. A' Megváltóról való hitnek is lehetetlen volt annyi áldásigéretekböl, mell) c- ket az Isten Ábrahám, Izsáak, és Jakob előtt tettel Moy. XII, 3. XVIII, 18. XXII, 18. XXVI, 4. XXV11I, 14. XLIX, 8—10.), mélyebb gyökeret nem verni. De a" léleknek halhatatlansága is mintha világosabban forgott volna a’ szemeik előtt, mi vek az életeket közönségesen szarándokságnak, a" halálokat pedig őselőkhöz, a' hon- nyi népekhez való menetelnek mondották (I Moy. XVII,

8. XXV, 8. XXVIII, 4. XXXV, 29. XLVII, 9. XLíX, 29.). ó) Az erkolts részéről mintegy forróbb isteni tisztelet tetszik ki az ő gyakortább áldozatijaikból , és az esküvésnek különös formájából (I Moy. XXI, 21—31. XXIV, 2. XLVII, 29.). Jelesen ditséri a’ szent írás Ábrahám- nak hitét és engedelmességét , mikor a’ honnyát az Isten szavára elhagyta, vagy Izsáak fiát feláldozni kész volt, nem kételkedvén arról , hogy a* magja nagy nemzetté lesz; Jákobnak hálaadafosságát, ar bálványozásnak meg ótálását, Jósefnekaz Istenben való bizodalmát, békességes tűrését, és tisztaságszeletetét, egyálalíyában hogy ezek a’ szent Atyák barátságosak nyájasak voltak, a' szülőiket tisztelték, a' feleségeiknek és leányaiknak tisztaságát videlmezték. c) A' szertartásokra nézve felséges volt az áldozat, mellyel az Isten maga parantsolt Ábrahámnak, mikor neki fiat Ígért (I Moy, XV.). Nem sokára pedig szövetséget kötött vele, mellyel tőle és a’ maradékaitól azt kívánta, hogy az ő tisztelete mellet híven maradgyanak meg, maga részéröl pedig ajt fogadta, hogy megaldgya őket; és ennek a' szövetségnek örök jelévé rendelte a1 környülmetélkedést, a' minthogy Ábrahám magát a’ háza népével azonnal környülrnetéltette is (I Moy. XVII.). Menii) ivei tisztább és felségesebb volt a’ szent Pátriárkáknak Ileiigiója a’ Phoenicia, és Chaldaeabeliekénél, a' Görögökénél, és Romaiakénál!

3. Moysesiol fogva Kristnsig. Minit a az Isten Moy- sesnek az égő bokorban megjelent, egész Kristus Jesus- nak eljöveieieig az Izsrael népének ísaknem minden nagyobb 's kisebb viszontagságai, nevezetesen annak elnyomatása Egyiptomban, Moysesnek küldetése, az Egyiptomi tíz tsapás, onnan való kiszabadulás, a' vörös tengeren átköltözés, negyven esztendeig tartó utazás, a'