Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
r XXlY, 29. Ap. Tsel. XIII, 32- 41. XXVII, 31. Rom, I, 4. I Kor. XV, 14). Méltó is volt, hogy Jesus nem tsak tsudákkal, hanem jövendölésekkel is bizonyosé tegye az Istentől való küldetését o?) kivált a’ jövendő embereknek okáért, kik a’ tsudákat nem láthattyák, mellyek régen történtek: mikor pedig a’ jövendöléseknek betellyesedését láttyák, megerősödnek a' hitben nem ködömben, mint a" kik a' tsudáknak szemtanúi voltak. Azután b) Moyses és a’ Próféták nem tsak tsudákkal, hanem jövendölésekkel is bitéit szereztek a' szavaiknak, c) A’ Zsidó nemzet pedig nem külömben szokott a’jövendölésekhez, mint a’ tsudákhoz. íme az istenségnek tsalhatatlan billyegei a’ tsudák és jövendölések a’ keresztény Religióra sütve; és ki lehet annyira elkábulva, vagy megvakítva, hogy azokat ne lássa, azokon fogva az Isten munkáját, a' kinyilatkoztatást, meg ne ösmerje? Ha láttyák a’ derülttebb és élesebb eszű emberek a' józan gondolkodásnak úttyán a' keresztény Religiónak önmagában való tökélletességét, az Istennek felségéhez, és az embernek méltóságához illendő, minden korú nemű állapotú emberekhez alkalmatos, minden religiói erköítsi ínségeket kielégítő, és a1 végtzélnak megeszközlésére leghelyesebb voltát, láttyák mind ezeket pedig sokkal igazabban bizonyosabban és bátorságosabban a’ külső és szinte érezhető jelekből a' tsudákbol és jövendölésekből a’ legegyügyüebbek és tudatlanabbak nem külömben mint a’' legböltsebbek, kik minden clmetehetségekkei nem tehetnek egy hajszálat fejérré vagy feketévé (Mát. V, 36.). Minekutánna pedig Kristus az ő Religióját örökké maradandónak sajat vérével megpelséteke , és minden nemzetnek minden embernek prédikálni megparantsoka, mitsoda észfonákság arról álmodozni, hogy Kristus Jesusnak Religiója tsak a’ vele egy üdében eliteknek való volt, üdővel pedig annak tisztulni, tökélletesedni, változni, egykor megszűnni, és helyébe ismét egy másnak, ki tudgya, minőnek? kövei kezűi kell! Jesus Kristus tegnap, és ma ugyanazon mind örökké, úgy mond szent Pál (Zsid. XIII, 8.) ; tehát az ő Religiója is örökké tiszteletre böisüleue követésre méltó, meliyért neki örök ditsőség. Amen. 253
