Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
230 • tok : Hogy a' vakok látnak , a sánták járnak , a' poklotok megtisztulnak , a’ siketek hallattuk, a’ holtak feltámadnak , a' szegényeknek az Evangyeliom prédikáltál ik ; es boldog, valaki meg nem botra nkozik én bennem (Luk. VII, 19—23.). A’ ini annyival érdeklőbb lehetett Jánosnak Tanítvánnyai előtt, hogy az ő mesterek soha se tett tsudát (Ján. V, 86. X, 41.). Mikor a' Zsidók azért meg akarták kövezni, hogy magát az Atyával egynek mondotta, viszsza nem húzta a' szavát, hanem a’ tsudáira mutatott; Ha úgy mond, az Atyáim tselekedeteit nem tse- lekszem , ne hidgyetek nekem. Ha pedig t seien szem, és ha nekem nem akartok hinni, a’ tseledeteknek hidgyetek, hogy megösmerjétek, és hidgyetek, hogy az Atya én bennem vagyon, és én az Atyában (Ján. X, 37, 38.). Mikor Lázárt Fel akarta támasztani, megállott a' sír elolt, elvitelié annak szájáról a" követ, és felemelvén a' szemeit így szállott az Istenhez: Atyáim! hálakot adok neked, hogy meghallgattál engemet. Un pedig tudom vala, hogy mindenkor meghallgatsz engem: de a~ népért, melly kör- nyüláll, mondám azt, hogy elhidgyék, hogy te küldöttéi engem. És ezen szavak után megszóllíttya Lázárt: Lázárjöjj ki, és mindgyárt kijött (Ján. XI, 41—4L). Az utolsó vaísorán pedig, mikor egy hoszszas beszédgyében a' Tanitvánnyainak végső intéseket adott, ezzel a kérdéssel támadta meg őket: Nem hiszitek-é, hogy éti az Atyáiban , és az Atya én bennem vagyon ? Ha ködömben nem, ai ts elekedet ekért hidgyetek (Ján. XIV, 11, 12.). Ugyanakkor a' Zsidóknak hitetlenségéről így pauaszol- kodott: Ha tseleksdeteket nem tselekedtem volna közöt lök, mellyeket senki más nem tselekedett, bűnök nem volna: most pedig láttak is, gyűlöltek is, engem is, az Atyámat is — ok nélkül gyűlöltek engem (Ján. XV, 24, 25.). Bizonyos tehát, hogy Jesusnak tsudatettei az ő tanításának mint Istentől valónak megbizonyítására arányoztattak, a* mint valóban számtalanszor is őtet Kristusnak , Messiásnak, Isten fiának, nagy Prófétának, és a’ jóiétemén- nyeit is magasztalták, és hittek ő benne (Luk. V II, 16- Jan. ÍI, 11, 23. 111,2. IV, 5. VII, 31.). De szükségesek is voltak a' tsudak: 1-ör Minekután- na az ember az ő végtzéllyátiak természetes úttyátol elütött, és természet felett való módon arra viszsza kellett vezettetnie, ezen módnak is arányos az az természet felett való jelekkel vagy tsudak kai meg kellett biliyegez- tetni. 2-or Jesus által behozandó Beligiúnak minden
