Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

23 az Isten az ő tetszésének kimutatására sűrű köddel belepte a' Sátort, így támadt a" Zsidóknál a’ második jeles Ünnep a Pimköst, melly Husvét után 50-dik nap, a1 Synai he­gyén vett Törvénynek örök emlékezetére. Ezután folytatták az Israeliták az úttyokat, hanem úgy, hogy soha sem szűnt meg közöltök a’ tsuda; mert azon kí­vül, hogy Szombaton kiviil minden nap hullott nekik a5 manna, nappal felhő, éjjel pedig tűz oszlop lebegett a’ Sá­tor fölött, és az úttyokat mutatta (TV Moy. IX.), a’ ruháik sem koptak el negyven esztendő alatt, melly ben utaztak, hanem ollyan állapotban vitték a" Kanáan földére, miilyen volt az Egyiptomból való kijöttökkor (V Moy. VIII.); újra vizet kívántak, és megint kősziklából, mint előbb, elég vizet adott nekik az Isten, kívántak húst, ismét tenger fíírjjel kielégítette őket (IV Moy. IX.); háborúba estek va- lamelly nemzettel, az Isten segítségével megverték (IV Moy. XXI.) ; akart Moyses az Istennel szóllani, azonnal a’ szent Sátorban a" frigynek szekrénnyé fölött megtetszett a’ felhő oszlop, és abból zengett az Isten szava (III Moy. XIV. XVI. XVII.). Ki gondolná, hogy ennyi tsudák és az isteni gondviselésnek illyen jelei között nem teljesítet­ték mindenkor leghívebben az Istennek akaratiját? pedig még is olly vásottak voltak, mint ha az Istennek jótéte- mennyeivel verset akartak volna vétkezni. Most zúgolód­tak Moysesre és Aaronra; most röstcllették az utazást; most fertelmeskedtek a’ Moab leányaival, és azoknak bál- vánnyait imádták: de meg is lakolták mindenkor a1 tette­ket, pedig tsuda által. A’ zúgolódásért előbb Maria Moy­ses nénnye poklosságba esett, utóbb Korét, Dátánt, Abiront a* sátorokkal és házinépekkel egygyütt a’ föld elnyelte, 250, megmeg 14000 embert a’ tsuda tűz megölt; az utazásnak elunásáért tüzes kígyóknak harapásából sokan szörnjét hal­tak ; és egjátal lyában mindnyáján, a’ kik látták Égj iptomot, Josuen és K leben kívül az Ígéret földétől elzárattak; azért az úttyokat is úgy intézte az Isten, hogy negyven eszten­deig tartson, és az alatt mind haljanak meg, a’ kik Egyi­ptomban születtek, tsak a’ kik pusztában lettek, menüjé­nek be. Még pedig Moysesnek és Aaronnak sem kegyel­mezett azért, hogy mikor a’ vízért fellázult a’ nép, és az Isten meghagyta nekik , hogj' veszszővel üssék meg a’ kő­sziklát, melly elegendő vizet ád, ők kételkedtek erről pe­dig a° nép előtt, és megbotránkoztatták; a’ miért Aaron nem sokára meghalt, Majses pedig minekutánna negyven esztendeig egész Jordánig vezette volna a’ népet, átadta

Next

/
Oldalképek
Tartalom