Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
230 Mikor pedig az Izsrael fiainak Egyiptomból való kiköltözése után Koré Dáthan és Abiron Moyses és Áaron ellen feltámadtak , Moyses hogy a' nép előtt újra meg- bizonyíttsa Istentől való küldetését, Áaron báttyának pedig Papságra lett választatását, Öszvegyüjti az Izsrael- nek tizenkét nemzetségét, meghadgya a’ kétszáz ötven férjfinak, kik Koréval egyetértettek, hogy vegyenek tömjénezőt a' kezekbe, és mutassanak be jó illatot az Úrnak, ki megjelenti, hogy kit választott a’ Papságra; a’ többinek pedig, hogy távozzanak el Koré Dálhán és Abiron sátoraitól; és azt mondgya: Ha most ezek az emberek szokott halállal meghalnak, nem küldött engem az Úr; ha pedig szokatlan tsapás esik rajtok, nevezetesen megnyílik alatlok a’ föld, és őket sátorokkal, barmaikkal, házinépekkel, és minden vagyonnyaikkal egygyütt elnyeli, tudgyátok meg, hogy káromolták az Urat. És alig hogy megszűnt szóllani, azonnal meghasadt a' föld, és őket mindennyekkel egygyütt magába falta; de tűz is jött ki az Úrtol, melly megölte a’ kétszáz ötven férjfiat, kik bemutatták a" jó illatot (IV Moy. XVI.) íme itt jövendöléssel, és előre nem láthatott tsudával megbizonyította Moyses az Istentől való küldetését, és hitelességét. És ez az annak igaz úttya módgya, a* ki Isten küldöttének el akar az emberektől fogadtatni; a’ ki pedig tsudát nem tesz, ollyan Próféta, mint a’ kit az Isten megkövezni és megölni parantsolt, Íja szinte az ő népének jóakarója vagy attyafia volna is (V Moy. XIII.). Lám Atyámfia! melly szembetűnő tzimert akasztott az Isten az ő Religiójára, mellyen kiki megösmerheti, a’ ki az igazságot őszintén keresi; és melly erősen kör- nyülárkolta , hogy semmi agyszülemények, semmi tsa- lóka képzetek, semmi észtsavarások, semmi elő vagy bal ítéletek, semmi indulatoskodások, semmi világi vál-> tozások vagy viszontagságok el ne nyomhassák. Valamint az Isten maga, úgy az igazság Örökké állandó, azonegy, és változhatatlan, soha hamissággá nem vál; és a' mit az Isten egyszer igaznak bizonyított, esztendő ezredek múlva is az marad. A’ íleligiónak pedig mind belső mind külső jelei, de kivált a’ tsudák és jövendölések déli fénnyel szembetüntetik annak igaszágát, minden üdőben, minden korú nemű rendű, derülttebb vagy gyarlóbb eszű embert örökre bizonyosé teszik annak isteni eredetéről, bátorságba helyheztetik annak elégséges voltáról. Azért az észnek is örök törvénnyé, hogy
