Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
IT álmait úgy magyarázta volna meg, hogy a’ hét következő esztendő igen termékeny, az utánna való hét pedig igen silány lesz, "s azért javaslotta volna, hogy az első hét esztendő alatt gabonát gyűjtessen élésházakba, annyira megtetszett a’ Királynak, hogy nem ísak. a’ tömlötzböl kivitette, hanem még az Egyiptomnak all kiráilyává , és maga titán első személlyé tette, a' gabonával való sáfárlcodást is rábízta, meily foglalatosságban tenger pénzt gyújtott a‘ Királynak, minthogy nem tsak az Egyiptombéliek, hanem a1 szomszéd tartományból valók, sőt saját testvérei is hozzá jöttek gabonát venni. Ekkor imádták őtet az attyafiai, kik rá nem (ismertek, ő pedig megösmerte őket, és tolmáls által kemény en beszélt vclek; minthogy pedig azt értette tőlök, hogy még egy ötísük Benjamin nevű van otthon, ki Jósefnek eladatása után, Rákéitól született, és az attya előtt nagyon kedves, meghagyta nekik, hogy hozzák el magokkal, és addig közülök egyet kezesnek tartott, a’ többit pedig haza botsájtotta, és alatlomban av pénzeket is zsákaikba tetette. Nagy nehezen eresztette el Jákob Benjámint. Jósef most is egy darabig keményen bánt velek, de utollyára tsak ugyan megösmertette magát, mindnyájo- kat megölelte, mcgtsókolta, és meghagyta nekik, hogy azonnal hozzák el az attyokat Egyiptomba, mert még öt esztendeig tart az éhség; azt is megmondta nekik, hogy nem az ő tanátsokbol, hanem az Isten akarattyábol, az ő szabadulásokért, történt az eladatása. Mikor hírül adták ezt Jákobnak, mintha halálos álomból felébredt volna, egészen megéledt, aláment Egyiptomba (2298-dik észt.)' hetvened magával. Pompásan fogadta a’ fia Jósef, megkapta a’ Királytól Egyiptomnak Gessen nevű termékeny földét, ott telepedett le, és folytatta megaggodtt életének napjait. Halálos betegségében meglátogatta őtet, Jósef, kinek két fiát magáénak fogadta. Halála előtt mind valamennyi fiait magához hivatta, megáldotta őket, kitkit tulajdon módon, és mindegyiknek vagy jót vagy roszat jövendölt; azutan megparantsolta nekik, hogy hoita után Kánáan földére vigyék, és az ősi kettős temető barlangba tegyék, mellyet még Abrakain szerzett, és úgy lett (2315-dik észt.). Jósef maga is halála előtt (2369-dik észt.) meghagyta, hogy mikor az Isten őket Egyiptomból Kánáan földére kivezeti, vigyék el magokkal az ő tetemeit is, és az ősi sírba temessék. Mig az megtörtént, addig Egyiptomban nagyon megszaporodtak , és az isteni Ígéretek szerint nagy nemzetté lettek, mellyet a' szent írás néha Hebraeusokuak nevez 2 \