Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Pataky Arnold: «Állag, személy, természet» a christologiai vitákban
vehető ki írásaiból elég világosan, hogy a Logos az Atyá- tói öröktől fogva született-e, avagy csak a teremtés alkal- mával lesz születése «nativitas perfecta»-vá (7. i), de a világhoz való viszonyától függetlenül is a Logos isteni principium, «res et persona» és pedig «per substantiae proprietatem» (7. f.). Igen határozott szavakkal beszél a megtestesülés titkáról. Maga az Ige vette fel a testet, bár örökre meg- maradt a maga formájában (isteni természetében). «Videmus duplicem statum non confusum, sed conjunctum in una per- sona, Deum et hominem ]esum. Et adeo salva est utriusque proprietas substantiae, ut et spiritus res suas egerit in illo, i. e. virtutes et opera et signa, et caro passiones suas functa sit, esuriens ..., sitiens..., flens..., anxia usque ad mortem; deinde et mortua est... Aut Sermo (Logos) mortuus esset, aut caro mortua non esset, si Sermo conversus esset in carnem... Sed quia substantiae ambae in statu suo quaeque distincte agebant, ideo illis et operae, et exitus sui occur- rerunt...» (Adv. Prax. 27.) A megtestesülésnek valóságát pedig annyira hangsúlyozza, hogy még Máriának szűz szü- lését is tagadja. (De carne Christi, 23.) Ez utóbbi téves állí- tástól eltekintve, csak csodálhatjuk azt a pontosságot, mely- lyel Tertullianus a szóban forgó műszavakat: állag és sze- mély használja; a természetet proprietas szóval fejezi ki. Tertullianus kortársának, Origenes-nek christologiája már távolról sem ily hibátlan. A személy szót nem hasz- nálja, de szerinte a Fiúisten έτερος κατ’ ούσίαν, mint az Atya (De oratione 15.), bár azért δεύτερος ■9-εός. (C. Celsum V. 39.) Igaz, hogy Origenesnél az ουσία szó néha annyit tesz, mint ύποστάσις,1 és ez esetben szavait orthodox értelemben is vehetnők; de ez értelmezésnek ellentmond az a kétségbe- vonhatatlan tény, hogy Origenes a három isteni személyre nézve világosan subordianatianismust tanított. Krisztus teremt- mény, kit imádás nem illet meg. (De orat. 15. 16.) Hogy e korban mennyire nem uralkodott még meg- állapodás a görög írók között e kényes terminusok haszná«ÁLLAG, SZEMÉLY, TERMÉSZET» A CHRISTOLOGIAI VITÁKBAN 89 1 Máskor pedig a hypostasis szó személyt jelent.
