Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Pataky Arnold: «Állag, személy, természet» a christologiai vitákban
Krisztusnak egylényegüségét az Atyával és ezt ουσία szóval fejezi ki. Az eretnek Tatianus, szent Justinus tanítványa, az Óra- tio ad Graecos 5. fejezetében beszél a Lógósról és főleg az Atyaistenhez való viszonyáról. Amennyire a nehéz és meg- romlott szövegből kivehető, Tatianus Logos-a hypostasis, az Atyától származik, de nem Isten, csak teremtmény, mert nem létezett, mielőtt teremtés nem lett volna; a világ fölött áll, de nem létezett a világ előtt, mert ő a teremtő szó, mely- lyel Isten a világot létrehozta. A Logos azonban részesedés folytán lett, nem szétválás után (κατά μερισμόν, ού κατά άπο κοπήν). Mesteréhez hasonlóan Tatianus is él a tűzről és emberi szóról mondott hasonlattal, de szemmellátható a nagy különbség szent Justinus és Tatianus tanítása között. Justi- nus Logos-a a megtestesült, az Atyával egy lényegű Isten, Tatianusé puszta teremtmény. Krisztus neve Tatianusnál nem szerepel; ha azonban be volna bizonyítható, hogy a Logost Krisztussal azonosította, őt kellene az arianismus előfutárjá- nak mondanunk. Ámde úgylátszik, hogy Tatianus inkább a monarchianismus felé hajlik, mert az előbb mondottak után mégis találkozunk ilyen kifejezéseivel: Isten szenvedett (τοΰ πεπονθότος D-εοΰ, 13. f.), Isten emberi alakban jelent meg (θεόν έν ανθρώπου μορφή γεγονέναι, 21. f.). Szent Irenaeus világosan kimondja a περιχώρησις tanát: «Filius... qui est in Patre et habet in se Patrem» (Adv. Haer. III. 6, 2.); kimondja, hogy a Fiú az Atyától született, bár e születésnek titkát csak «solus qui generavit Pater et qui natus est Filius» ismerik (II. 28, 6.). Cáfolja az eretne- keket, kik különbséget tesznek a Máriától született Jézus és az égből leszállt Krisztus között (III. 16, 2.) és félre nem érthető módon kimondja, hogy Jézus Isten és ember egy személyben, bár magát a személy szót még nem használja. «Haerere fecit et adunivit (ήνωσεν)... hominem Deo. Si enim homo non vicisset inimicum hominis, non juste victus esset inimicus. Rursus autem, nisi Deus donasset salutem, non firmiter haberemus eam. Et nisi homo con- junctus fuisset Deo. (εί μή συνηνώθη ο άνθρωπος τφ βεφ), non «ÁLLAG, SZEMÉLY, TERMÉSZET» A CHRISTOLOGIAI VITÁKBAN 87
