Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Schütz Antal: Az Isten-bizonyítás logikája

célúi qui n’a pás en són essence la raison süffisante de són éxistence.»1 Az esetleges és szükségképes különböztetése azon az ala- pon történik, hogy valami kapcsolat forog fönn egy lénynek lényege és létezése, vagyis léttartalma és létténye között. Hogy korunk dinamista és ismeretkritikai szempontokhoz igazodó elméjéhez közelebb hozzuk e gondolatot, abból kell kiindulnunk, hogy a dolgok lényege nem más, mint az őket ábrázoló fogalmak tartalma: «Unter Wesenheit haben wir nicht den Begriff, wohl aber den Inhalt des Begriffes zu ver- stehen.1 2 A létezés ténye pedig a tartalomnak a létbe való kihelyezése, amelynek erejénél fogva képessé válik arra, hogy magát előttünk tevékenynek bizonyítsa. Már most eset- leges az, aminek tartalma nem adja okát létezésének; ha tekintjük az ilyen lénynek tartalmát, akár egyes jegyeit, akár többeket vagy az egészet együtt, nem tudjuk belátni, miért kell léteznie. Ellenkező esetben szükségképesnek mondjuk ama lényt. Igaz, újabb keresztény bölcselők is előállanak itt egy nehézséggel: ha valójában csak létező dolgok vannak, mi alapon beszélhetünk esetlegesekről és szükségképesekről?3 Továbbá: a dolgok lényege magában nem mond semmit a létezésre vonatkozólag; különben is e tartalom a létezők- bői elvonás útján van kiemelve.4 De e nehézségek a lénye- geket egyoldalúan a maguk tiszta intenció-voltukban tekin- tik. Ezen szempontból tekintve csakugyan nincs közük a létezéshez. Itt azonban az általuk intendált tárgyakkal együtt kell gondolni és akkor lehetetlen azokkal a reális vonatko- zásokkal együtt nem gondolni, melyek a tapasztalati dolgok- bán adva vannak. És így aztán biztos alapot nyer az ok- nyomozó elme ennek a kérdésnek föltevésére: magukban igazolják-e létüket a tartalmukban kifejezett tökéletességek, 1 Traité élémentaire de philosophie, édité pár des professeurs de de l’Institut supérieur de Phil. de l'Univ. Louvain (1913) I4 551. 2 Kieutgen, Phil, der Vorzeit II2 770. 3 Isenkrahe, Theologische Quartalschrift 1887. 423. 4 Braig, Gottesbeweis oder Gottesbeweise 44—52. 568 SCHÜTZ ANTAL DR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom