Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Martin Aurél: Philo allegorikus Szentírás-magyarázata
PHILO ALLEGORIKUS SZENTIRÁSMAGYARÁZATA 41 hogy a Szentírásban a szavakkal kifejezett, szószerinti értei- mén kívül van mélyebb értelem is. Miután a Szentírás alap- ján elbeszélte egiptomi József történetének egy részét, így szól: a szószerinti elbeszélés után illik az allegorikus értei- met is megadni, mert a törvényben úgyszólván mindennek, vagy legalább is a legnagyobb résznek van allegorikus értelme. Az Írás sugalmazója, Isten, legtöbbször mindkét értelmet ki akarta fejezni, azért Philo keresi is mindkettőt. Különösen a Mózes-féle törvényeket és szabályokat kell a szószerinti értelemben felfogni és teljesíteni. Mint buzgó zsidó érezte, hogy a törvény betartása tartotta fenn a zsidó népet és óvta meg a beolvadástól idegen nemzetek közé. Erélyesen lép fel az alexandriai zsidók azon pártja ellen, mely az allegorikus értelmezést annyira túlhajtotta, hogy a törvények szavainak értelmét mellékesnek tekintette és meg- elégedett azzal, hogy a törvényes előírások mélyebb értei- mét fogadta el. Ezzel a felfogással szemben Philo hang- súlyozta, hogy amint nemcsak lelkünket kell gondoznunk, hanem testünket is ápolnunk, úgy a törvények szavai szerint is kell igazodnunk. A most idézett hasonlat egyúttal elárulja Philo felfogá- sát a kétféle értelem becséről. A szószerinti értelem a test; az allegorikus több: ez a lélek. A szószerinti értelemnél nem szabad megállani. A szentírótól elsősorban szándékolt értelem az allegorikus. A szószerinti csak-alkalmazkodás az emberi gyengeséghez és szükséglethez. Csak kevesek, a böl- esek és beavatottak kiváltsága, hogy az allegorikus értelem felfogására jussanak. Az allegorikus értelmet egyenesen tit- kos tanításnak nyilvánítja s párhuzamba állítja a görög misztériumokkal. Azért fordul többször értelmezésével a be- avatottakhoz, mikort azt mondja: most pedig kezdjük a be- avatást a misztériumokba. Úgy látszik azonban, hogy ez a titkolódzás csak szinleges. Philo a görög misztériumokhoz hasonlóan a zsidó vallásba is akart titokzatosságot bevinni, valójában pedig irataival széleskörű olvasóközönséghez fór- dúl. Legfeljebb annyiban van az ilyen titkolódzó kitejezé- seknek jelentőségük, hogy az allegorikus tanítás nem min-
