Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Schütz Antal: Az Isten-bizonyítás logikája
AZ ISTEN-BIZONYÍTÁS logikája 411 létét bizonyítani. S itt mindenekelőtt ki kell kapcsolnunk két csoportját a bizonyításoknak.1 Az egyik a matematikai bizo- nyitás, mely látszat szerint bizonyos tételek «létezését» bizo- nyitja, sőt az ú. n. existentia-tételekben látszólag egyenesen létezést akar bizonyítani. A másik a metaphysikai bizonyítás, midőn a metaphysikai igazságoknak (pl. a substantia és határozmányok viszonyát meghatározó tételeknek) vagy erkölcsi jellegű tételeknek bizonyításáról van szó (pl. az alázatosság a jellem követelménye; vagy: tantervűnkben föl- tétlenül helyük van a klasszika! nyelveknek). Mindé tété- lekre rá lehet mondani, hogy léteznek, amennyiben a lét annyit jelent, hogy az ismerő alany az ismerés alkalmával magával szemben (ob-jective), készen találja ismerő tevékeny- sége előtt és annak hozzájárulása nélkül. Ezek a tételek azon- bán csak «in idea» léteznek — a metaphysikai rendben, mondjuk az új-scholastikusokkal; mint «tiszta intenciók», mondják a többször idézett logista irányú logikusok (Hús- seri); amiért is voltaképen nem azt kell mondani, hogy léteznek, hanem hogy érvényesek. Ezzel szemben létezőnek olyan lényt kell mondani, amely nemcsak az ismerő alanyban van, mint annak gon- dolata, hanem az alanytól függetlenül is, és létezését nyilván kimutatja tevékenységével, amelyről az ismerő alany is tudó- mást szerezhet ugyan, de ugyanakkor azt is tudomásul veszi, hogy az a tevékenység tőle függetlenül megy végbe s elutasíthatatlanul rákényszeríti magát az ismerő alanyra. Isten létezését itt csak így értjük és ennek a létezésnek bizo- nyitására keresünk analógiákat. Ilyenek mindenekelőtt kínál- koznak a természettudományban. A logikai elemzés számára is tanulságos, valósággal klasszikus létezés-bizonyítás volt az 1 Ezeket a létfogalom aequivocatiója alapján könnyen ide lehetne sorolni, amint meg is teszi pl. Pfeiffer, aki Isten létének bizonyítását a természettudományos bizonyítások analógiájával akarja megvilágítani és gondol «minden olyan eljárásra, amely akár tárgynak, akár erőnek, akár törvénynek létezését bizonyítja». A törvény csak nem úgy létezik, mint tárgy vagy erő! Philosophisches Jahrbuch d. Görres-Gesellschaft III. .(1890) 390. 27*
