Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
390 DR. TRIKÁL JÓZSEF nemei, fajai és az egyedek is, és miként folynak ezek majd hozzá ismét vissza. Az ordo idearum tehát azonos az ordo rerummal. Erigena nagy hatással volt az egész középkori gondol- kodásra. A szellemi áramlatoknak ő a forrása. Az összes többi theologiai és bölcseleti kérdések ezentúl be vannak ágyazva ebbe a két nagy problémába: milyen viszony van az ész és a hit között és milyen értékük van fogalmaink- nak, illetőleg megismerésünknek. Erigenának közvetlen tanítványait az utóbbi, a realismus kérdése érdekelte. Az első iskola tehát a realisták iskolája volt, akik t. i. amaz öt szó alatt öt valóságos dolgot, állagot értettek. Azok a szavak tehát, amelyek az egyedeket fajba, illetve nemekbe foglalják, nem puszta szavak, hanem igazán létező állagok; ezekben van a létnek eleven bősége és gazdagsága; ezek az el nem múló lényegiségek, míg az egyedek, a fajok és a nemek alá tartozó egyes lények, olyanok, mint a fáknak levelei. Sarjadzanak, elhervadnak, lehullanak. De a fa évről-évre meghozza a maga lomb- koszorúját. Ez a realismus szemlélete. Az egyed a fajból nő ki, ennek a jelensége. A faj és a nem a törzs, az egyedek, mint a levelek és a virágok, csak tűnő életnyilvánulások. Auxerri Henrik (834—88E), Auxerri Wibald (879—887.) és Auxerri Rémig (f 904.) voltak Erigenának követői. Mind a hárman realisták. Henrik költő és computista, az egyházi ünnepek ki- számítója. Bölcseleti művet nem írt; ilynemű nézeteit a szent Ágostonnak tévesen tulajdonított Categoriae című mű glossáiban helyezte el. Itt vázolja azt a fölfelé haladást, amelynek révén az egyestől az általánoshoz jutunk. Ez az általános pedig multarum formarum substantialis unitas, a sok formának lényegi egysége, törzse. Rémig 882-ig Reimsban, 900-tól pedig Párisban tanított. Ő tőle is csak glossáink vannak Marcianus Capellához, amelyeket —- úgy látszik — Henriktől vett át. Nála is a nem multarum formarum substantialis complexio, collectio com- prehensio, ami alatt Erigena gondolata rejlik, aki az emberi
