Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL 385 atyák régente ugyan bölcseletileg iskolázott elmék voltak és a keresztény tanokat beillesztették bölcseleti, főleg platonikus gondolkodásukba, de utánuk hosszú időn keresztül senki sem foglalkozott önállóan a bölcseleti kérdésekkel, hanem csak a theologiaiakkal. A klasszikus világ meg- szünésével kiszáradt a bölcseletnek is a csörgedező forrása; a klasszikus gondolkodás megszűnt, a keresztény művelődés pedig elsősorban önmagával, saját üdvözítő tanainak elter- jesztésével volt elfoglalva. Ez a hittérítői tevékenység pedig pozitív alakban történt; az evangéliumot tanították,amennyi- ben pedig a keresztény hitelveket magyarázni, észből is meg kellett világítani, a szentatyák hagyományos tekinté- lyéhez fordultak. Szóval az önálló bölcseleti kutatásnak és elmélyedésnek nem volt sem lélektani indítóoka, mert a keresztény lélek megelégedett az isteni kinyilatkoztatással és e kinyilatkoz- tatásnak a nagy szentatyák gondolatai szerint való értei- mezésével; sem külső körülmények, mint pl. lüktető szellemi áramlatok nem vetettek föl új nehézségeket és szempontokat, hiszen a régi műveltség megöregedett, az űj népek pedig önálló bölcseleti elmék és egyéniségek fölnevelésére még idétlenek voltak. Az emberiség szellemi élete tehát nyugvó- ponthoz jutott. Ezen nyugalom századaiban őrizték a múlt- nak emlékeit és a sok mindenféle viszontagságok dacára is az emberiség ért és fejlődött és magáévá tette az ókori műveltség elemeit, gyakorolta elméjét. A trivium és qua- drivium tárgyai minden szegénységük és szerénységük mel- lett is ismeretterjesztő, gondolatébresztő, elmét kicsiszoló hatással voltak. Bizonyára különösen a dialektikának volt az értelem fölserkentésére hatása. Mert ha az ember bizonyos benső szükségletből kifolyólag mindennek okát és eredetét, célját és rendeltetését kereste, akkor ezt a kívánságot főleg föl- csigázta a dialektika, amely Plátó és Arisztotelész rend- szerében egyúttal kulcs volt a legmagasabb ismeretelméleti és metaphisikai kérdések és nehézségek megoldásához. Azért az iskolák első bölcseleté a dialektika volt.
