Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Martin Aurél: Philo allegorikus Szentírás-magyarázata
PHILO ALLEGORIKUS SZENTIRÁSMAGYARÁZATA 31 a külső ellenségtől és benső egyenetlenségektől zaklatott ősi hazában, a kedvezmények, melyeket a római államhata- lom a kivándorlott telepeseknek juttatott, nagyban előmoz- dították a zsidók szétszóródását és a diaszpóra oly nagy arányait, hogy Strabo Sulla idejéről, a Krisztus előtti szá- zad első feléről így ír: a zsidó nép már eljutott minden városba és nem igen lehet a világon helyet találni, amely ezt a fajt be nem fogadta volna.1 Művelődéstörténeti tekin- tetben ezen zsidó diaszpórák között legnagyobb jelentő- ségű az egiptomi, melynek kezdete a Kr. előtti hatodik szá- zadra vezethető vissza. Újabbkori papiruszleletek okmányi- lag igazolták, hogy Elefantinében, Egiptom déli határán zsidó község már volt, mielőtt Kambyses perzsa király az 525. évben Kr. e. elfoglalta volna Egiptomot. Lényegesen megnövekedett az egiptomi zsidó letelepültek száma a görög- római időben. Krisztus idejében egy millió volt a számuk Egiptomban.1 2 Jórészük a fővárosban, Alexandriában lakott. Az élénk közlekedés és gyakori érintkezés következtében, melyben a letelepült zsidók a görögökkel voltak, szellemi téren is kölcsönös hatással voltak egymásra. Legerősebbnek gondolhatjuk ezt a behatást Alexandriában, ahol a görög elem uralkodó volt, s ahol az első Ptolemeusoktól létesített intézetek, múzeumok és könyvtárak a görög műveltség és tanultság tűzhelyei voltak. A zsidók itt nemcsak a görög nyelvet ismerték meg, hanem magukba szívták a görög művelődés elemeit is; a görög költők, bölcselők és törté- netírók tanulmányozásával tágították látókörüket. A görög és zsidó szellem ezen egymásrahatásának gyümölcse lett a zsidó-hellenisztikus irodalom. Ellentétben az egykorú palesztinai zsidó irodalommal, alexandriai iro- dalomnak is nevezzük, bár nem bizonyos, hogy zsidóktól ezen időben görög nyelven megírt minden mű Alexandriá- ból származnék, de mindenesetre Alexandriát kell ezen egész 1 A zsidó szétszórtság adatairól lásd Schürer, Geschichte des Jüdischen Volkes. 3 kötet. 4. kiad. 31. §. 2 Philo in Flaccum. 6. §.
