Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Erdőssy Gyula S. J.: Az I. és II. század eretnekeinek tanuskodása evangéliumaink hitelessége mellett
332 DR. ERDŐSSY GYULA S. J. denütt említenie, hogy hallván ne hallják és látván ne lássák, ut audientes ne audiant et videntes non videant, ΐνα άκούοντες μή άκούωσο καί βλέποντες μή βλέπωσιν. Mert ha nem említtetnének, úgymond, a nagyságok, a világ nem állhatna fenn. Ez az a három nagyszerű szó: Caulacau Καυλακαΰ, Saulasau, Σαυλασαϋ, Zeesar, Ζεησάρ. Caulacau annak neve, ki fent van, Adamas-é, Saulasau azé, ki lent halandó, Zeesar a Jordáné, mely fölfelé folyt. Ez az, úgymond, melyet... a görögök Menes mennyei szarvának neveznek, minthogy mindent összevegyített... «Mindenek ugyanis, úgymond, őáltala lettek, és nála nélkül semmi sem lett. Ami benne lett, az élet. Omnia enim, inquit, per ipsum facta sunt, es sine ipso factum est nihil. Quod factum est in ipso, vita est. Πάντα γάρ, φησί, δι χύτου έγένετο καί χωρίς χύτου έγένετο ουδέ έ'ν. “Ο δέ γέγονεν έν αυτψ ζωή έστιν.'» A szavak: «hogy hallván ne hallják és látván ne lássák», úgy látszik, Lukács evangéliumából vannak véve. Bár érte- lem szerint Máténál 13, 13; Márknál 4, 12; és Jánosnál 12, 40 is előfordulnak, Lukács 8, 10. versének azonban jobban megfelelnek. E helyen ugyanis olvassuk: «Nektek adatott tudni az Isten országa titkait; egyebeknek pedig példabeszédekben [szólok], hogy látván ne lássanak, és hallván ne értsenek, ut videntes non videant, et audientes non intelligant, Ϊνα βλέποντες μή βλέπω σιν καί άκούοντες μή συνιέ&σιν.» (Luk. 8, 10.) Hogy a szöveg: «Mindenek őáltala lettek stb.» szent János evangéliumából (1, 3, 4.) vétetett, nem szorul bizonyításra. A Philosophum, idézett helyén (M. 16,3142. old.) Zeesarról mondják, hogy «ez ama szép menyekzőn az a víz, amelyet Jézus borrá ájváltoztatott. Ez, úgymond, a csodatételek nagy és igazi kezdete, amelyet Jézus a galileai Kánában művelt és kijelenté a mennyek országát». E történetet egyedül szent János Beszéli el; v. ö. Ján. 2, 1. s köv., főleg Ján. 2, 11: «Ez volt Jézus csodatételei- nek kezdete a galileai Kánában, és kijelenté az ő dicsőségét». A Philosophum, idézett helyén Zeesarról mondják, hogy «ez a mennyek országa mibennünk (Luk. 17, 21.), el van
