Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
218 DR. TRIKÁL JÓZSEF Főleg két szempontból támadja a bölcseletet. Először, mert a bölcselők tanítása ellenkezik a vallással. Másodszor, mert a bölcselet az ő logikai bizonyító eljárásával az igaz- ság mélyébe nem vezet el bennünket. Ä bölcselet az igaz- Ságnak csak nagyon szűk körére terjed és még itt sem nyújt elegendő bizonyosságot. Felsőbb forrásának is kell lennie az ismeretnek, ahonnét a lélek a teljes igazságot merítse. Ez pedig a léleknek közvetetlen megvilágosítása Isten által. Csak a közvetetlen misztikus szemlélet nyújtja a teljes világosságot. Tehát a misztikus út és nem a böl- cselet vezet tökéletes igazsághoz. Míg így küzd a bölcselők ellen, egyúttal cáfolja a világ örökkévalóságát és védi a semmiből való teremtést. Tanítja Isten mindentudását, a test föltámadását, a csodák lehetőségét. Miszticizmusa, a suffizmus, nem mohamedán eredetű; három forrásból származik, indus, újplatonikus és kérész- tény forrásból. Mint a keresztény misztika, úgy El-Gazal és a suffistáké sem pantheisztikus jellegű. A misztikus állapot azonban ellentétben a keresztény misztikusok nézeteivel, a léleknek természetes állapota és nem természetfölötti ajándéka. El-Gazal és társai az aszketikus életet a tudomány fór- rásának és eszközének tartották. Mert az aszkézis emel föl az elragadtatás titkokat nyitó létfölötti állapotába, amelyben Isten mintegy kénytelen közölni az ismeretlen létet. Ez az indiai bölcseletnek hatása. Ezen orthodox misztika mellett főleg a XII. században virágzott egy másik, neoplatonikus színezetű is, a philosophia illuminativa, a megvilágító bölcselet. Keleten a bölcseleti szellem El-Gazal harcias ellen- hatása folytán kialudt. Tudjuk, hogy 1160-ban a kalifa egyik kegyvesztett kadijának könyvtárát elsajátította és a benne levő bölcseleti műveket (Avicenna) tűzre vettette. Más könyvtárak is jutottak hasonló sorsra és ily alkal- makkor a bölcselőket gyalázó szavakkal illették.1 Ilyen 1 Kultur der Gegenwart. Ignaz Goldzieher, Die islamische und jüdische Philosophie. 63. 0.
