Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről

A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL

197

a fogalom mind anyagtalan és kiterjedésnélküli. Azért képes a lélek a képek oly gazdagságát befogadni és az emléke- zetbe felhalmozni.

Még kevésbbé lehetne anyagi elvből megmagyarázni az anyagtalanra és az érzékfölöttire irányuló értelmi isme- retünket.

A testi csak testire, csak érzékire irányul; a lelki ellen- ben a lelkire, az anyagtalanra. A testiben minden testi, ki- terjedés és mennyiség; a lélekben mind minőség és érték. (De anima et eius orig. IV. C. 17. De quantitate an. C. 13.) (Ma Bergson és Husserl ugyanezen alapgondolatokból indulnak ki.)

A lélek anyagtalanságát öntudatunk azon tényéből is következteti, hogy az képes önmagába visszavonulni, az érzékekből kibontakozni és önmagába összpontosulni. (De immort. an. C. 10.)

De hol van a lélek ? Erre a kérdésre szent Ágoston ügy felel, mint Plotinos. Az egész testben. Totus in toto et totus in qualibet parte. Mindenütt egyformán van jelen egész természetével. A test mint kiterjedt lény, csak külön- böző részeivel volna képes egyszerre több helyen, vagy ugyanazon helyen jelen lenni. De a lélek egyszerű lény, kiterjedés alá nem esik és a test minden részén egész énjével (és nem csak egy részével) veszi át a benyo- másokat.

A lélek nem Isten emanatioja (manicheismus, plotinis- mus), hisz akkor végtelennek kellene lennie. Nincs általá- nos lélek (plotinismus), minden lélek Isten teremtménye és sajátos egyediséggel bir. Természeténél fogva és nem tér- mészetellenes módon, a testtel együtt képezi az ember mi- voltát. Egy lélek, amelynek azonban vannak alsóbb- és felsőbbrangú képességei, a test egész működésének forrása Nem a test az egyéni különbségek oka (Plotinos), hanem a lélek. Tradit speciem anima corpori, ut sit corpus, in quantum est. Épen azért az ember, mint ilyen más valami, mint akár a lélek, akár a test különvéve. Helytelen Plo- tinos nézete: a lélek az ember. Sem a test nem ember,