Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
A KÖZÉPROR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL 185 hatalmas urak vetették meg alapjukat és ép azért függőségi viszonyban voltak a hűbéruraktól, a fejedelmektől. Ezután a városok önállóságra, önkormányzatra, sajátos műveltségre törekesznek. Szóval anyagi, önkormányzati és szellemi füg- getlenségre tettek szert. Ez a függetlenség pedig alapja a gondolat és a vélemény szabadságának, a bölcseleti okos- kodásnak. Alapja az egyéni életfölfogásnak, a személyes képességek és érdekkörök megbecsülésének, az önálló, az öntudatos létnek. Az egyház természetfölötti, szellemi művelődési irány- zatával szemben elhelyezkedik az anyagelvű, az ön+elt, az önmagában bizó, demokrata és durva gondolkodás, érzés és műveltség. Kelet műveltsége, annak a ragyogó világnak élete, művészete, finomsága csak külső mázt adott a pol- gári életnek. A lelki szabadság duhajsággá; az anyagi jólét pókhasú fitogtatássá; az udvariasság lélek nélküli pózzá aljasult. Mindenben, evésben, ivásban, mulatságban túlhajtás, mértéktelenség. A minőség helyébe a mennyiség, az önuralom helyébe a kiélés lép. Az irodalom és művelődéstörténet föl- adata elbeszélni annak a kornak fényűzését, durva mulatságait, vallást, egyházat gúnyoló irodalmát, dalait és később színmű- veit. A tömeghatás és tömegizlés lépett előtérbe. Vigasztalóbb az, hogy az iskolázás új irányt vesz. A kereskedőnek ismernie kellett az irányt, tudnia kellett olvasni és mivel az üzleti élet összetettebb lett, a latin nyelv már nem volt elégséges a forgalom lebonyolítására. Azért a városi iskolák a nemzeti nyelv szolgálatában állottak.1 Máskép hatott a lovagokra, a kiváltságos osztályra a Kelettel való érintkezés. A lovagságot az egyház szelleme léptette életbe. Az egyház nagy politikai és erkölcsi hatásai alatt mint az egyházi eszmények harcosai küzdöttek. Ok is látták Kelet művészetét, ők is hallották a képzeletgazdag dalokat és meséket, az ő lelkűket is megtermékenyítették az új gondolatok és szemléletek. Míg azonban a polgárság 1 O. Zimmermann, Zur Geschichte der deutschen Bürgerschulen im Mittelalter. Leipzig, 1878. Masius, Die Erziehung im Mittelalter in Schmids Gesch. d. Erziehung 2, 1, 327. o. Hittudományi Folyóirat. 1913. 13
