Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ

163

Teljes volna az örömünk, ha ő, vagy az ő nyomán más rá- termett keresztény bölcselő a monizmusnak e logikai szempon- tok szerinti összefoglalása mellettmegajándékoznaamonizmus- nak genetikusán haladó, alaposan megirt történetével. Ez egy- úttal rendkívül hatékony kimutatása volnaa monizmus tart- hatatlanságának. Mert kézzelfoghatóvá tenné, hogy a monizmus mennyire nem egységes hatalom (pl. Drews monizmusának édes-kevés köze van Háckelével) és aztán, mennyire rá- nehezedik a modernség jelszavával toborzó természettudo- mányos monizmusra is annak a szónak a végzete: Semmi sem új a nap alatt. A monizmus az árja szellem öröklött ősi baja, mely egy századja az évezredes terheltség egész súlyosságával tört ki újra; köszönet és elismerés illet min- denkit, aki mint Klimke szellemi fáradsága javát e beteg- ség leküzdésére és a belőle levonható életszabályok érvé- nyesítésére adja.

Budapest. Dr. Schütz Antal.

William James bölcseleté. Irta: Trikál József dr. egyet, magántanár. Budapest, 1912.

A tanult és szorgalmas szerző e dolgozatát érdeklődés- sei olvastuk már e folyóirat hasábjain. Csak örülni kell, hogy könyvalakban is megjelent az érdemes tanulmány, mint a Hittudományi Folyóirat külön lenyomata. így a folyóirat bizalmas családi körén kívül is találhat s remél- hetőleg fog találni hálás olvasókat. Megérdemli.

Tárgya legaktuálisabb: a bölcseleti fölfogás manapság egyre hódítóbb s tetszetős az az irányzata, mely az intellek- tualizmussal szemben a voluntarizmus legradikálisabb kifeje- zéseképp a pragmatizmus elnevezés alatt igyekszik érvénye- sülni s mely Bergson-on kívül igen lelkes, tehetséges és az irányzat szelleméhez méltó temperamentummal bíró védelmezőre akadt William James-ben.

A szorosan vett ismertetés alól fölment a talán nem jogosulatlan föltevés, hogy e szakközlöny olvasói ismerik már a becses tanulmányt s nem tették félre fölvágatlanul az illető füzetekét, ami bizony nem egy tudományos folyó11*