Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ 159 nyilatkozatot alkalomadtán csaknem minden monista tesz; általában azonban nem tudnak ellenállni a metafizikai ősz- tön sürgetésének. Ha egyszer valaki elismeri, hogy a tapasz- talati világnak van tapasztalatot meghaladó oka, előbb-utóbb meg fogja kísérelni meghatározni annak mivoltát. A transz- cendens monizmus e tekintetben többféle kísérletet tett: A racionalista monizmus főként dialektikai műveletekkel iparkodott megközelíteni az érzékfölötti ősvalót; így az eleáták, a német idealisták a XIX. század első felében. Mások meg az egyes szaktudományok nyújtotta sok részletes isme- retre támaszkodva, a szakkutatás eredményeinek és mód- szereinek általánosításával akarják reálisabb alapon meg- oldani az absolutum kérdését; így különösen Hartmann, Fechner, Wundt. Ezek képviselik a természetbölcseleti moniz- must, mely többfelé ágazik: az evolúció, az aktualitás- elmélet, a pszichofizikai parallelizmus szolgáltatják e monis- ták gondolatművéhez a vázat. Azonban sem imponáló szakismereteik, sem módszerük nagyobb józansága nem óvja meg őket meg nem engedhető általánosításoktól és benső ellenmondásoktól (219—367). 4. Az ismeretelméleti monizmus a monizmusnak leg- modernebb és egyben legérdekesebb kiadása. Nem a lét kérdéséből indul ki, mint az előző rendszerek, hanem a megismerés problémájából és elsősorban nem a világ egy- séges alapokának megismerésén, hanem egységes monista ismeretelmélet fölállításán fáradozik. Alaptétele: Ami köz- vétlenül adva van, az az ismerő alany ismeretvilága; a megismerés egyetlen célja ennek a tapasztalati ismeret- világnak lehetőleg egyszerű, áttekinthető leírása egységes módszerrel. Ez az igyekezet ki akar küszöbölni minden metafizikát, elsősorban a szubstancia és az okság elvét és fogalmát. Ennek az elméletnek gyökerei: a) Az immanenda elve: «Anyagi és szellemi világ ellentéte nem létezik; az anyagvilág csak a lelkivilágnak tartalma»; esse est percipi. Ezzel persze együtt jár a legszélső relativizmus. (E kettő a theologiai modernizmusnak is főere.) b) A hasznosság és a takarékosság elve: az ismerés csak biológiai folyamat,
