Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Pataky Arnold: «Állag, személy, természet» a christologiai vitákban
102 DR. PATAKY ARNOLD András apollinarismustól fél, mert Cyrill az Igének saját testéről (ιδία σάρξ) beszél; Cyrill azonban e szóval csak azért él, hogy Krisztus istensége és embersége között az állagi egyesülést kifejezze. Theodoretus is apollinaris- mustól tart, mert e kifejezésben Krisztus emberi lelkének tagadását látja; holott Cyrill csak szent János evangélistát követi: καί 6 λόγος σάρξ εγ ένετο. Krisztus emberi leikéről Cyrill nem egyszer nagyon világosan beszél; Theodoretus ellen is azt mondja, hogy e σάρξ «έκ ψυχής καί σώματος» áll. XII. «Ha valaki nem vallja, hogy Isten Igéje szenvedett testben, keresztre feszíttetett testben és a halált megizlelte testben s elsőszülötté lett a holtak között, ő ki élet és éltet adó, mint Isten: ki legyen közösítve.» Ez utolsó anathematismus ismét világosan hangoztatja a két természet különbözőségét és a személy egységét. András és Theodoretus szerint Cyrill a theopaschiták hibá- jába esett, holott ő egy szóval sem mondja, hogy a Logos szenvedett volna; szent Péterrel (Pét. I. 4, 1.), nyssai szent Gergellyel (Orat. 1. de Beatitud.), szent Vazullal (De Spir. S.) és szent Athanázzal (Orat. 3. contra Árián. 32.) azt állítja, hogy az Ige magáévá tette testének szenvedését. Szándékosan időztünk ily hosszasan az anathematismu- soknál, melyek jellemzően mutatják, hogy ugyanazon ki- fejezéseknek nem egyforma értelmezése még az orthodox, ugyanazon hitet valló férfiakat is egymással szembeállította. A két keleti püspök inkább hangsúlyozta Krisztusban a két természet teljességét és különbözőségét; Cyrillus pedig Nestorius ellen az istenség és emberség elválaszthatatlan egységét, az unió hypostaticát. A főbaj az volt, hogy ekkor még nem volt általánosan elfogadott terminus az Ige és embersége között fennálló egységre; egyaránt használták a Κνωσός, κρασις, μίξες, συνάφεια stb. szavakat. Más nehézség volt az is, hogy nem találtak szót, mely Krisztus tökéletes emberségét külön emberi sze- mélyiség nélkül jelezze. Jézus isteni természetének kifejezé- sére szolgáló kifejezések: ή θεότης, ή του θεοΰ μορφή, ή θεία φύσις, ή xoö Θεοΰ Λόγου φύσις; de az utolsó terminus Cyrill-
