Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Jehlicska Ferenc: A nyomor és a bűn

A NYOMOR ÉS A BŰN.

91

Egy olasz városkában, írja Ferriani,1 meggyilkolva találták a plébánost. 16 sebből vérzett. Fejét egy tányéron találták az ágy mellett. A gyilkos nyilvánvalóan Heródesnak leányát utánozta, akinek a képe a plébános ágya fölött függött, az ismeretes tányérral és sz. Jánosnak levágott fejével. Ki volt a gyilkos ? A sekrestyésnek 18 éves fia. Az apát is azért tette meg sekrestyéssé a plébános, hogy könnyebben tudja eltartani nagy családját. Ám az apa lopás miatt börtönbe került. A jószívű plébános most a fiút vette magához a templomba, mert nem akarta, hogy a szerencsétlen család éhen haljon. Ez a suhanó ölte meg a jó lelkészt. Kint a mezőn elfogták ; ruhája véres volt. A rendőrök, Ferriani ügyésszel együtt a szegény család lakását felkeresték. Valóságos ól, 9 gyermekkel, kik között többen betegek voltak. A gyermekek mellett ott volt az anya és a nagymama, elrongyo- lódva, lesoványkodva. A rozoga ágy alatt ott találtak néhány véres lírát a plébános pénzéből. A házikónak képe : abominatio desolationis.

II.

Az eddig tárgyalt első tétellel szembeállítjuk a második kiegészítő és kiigazító tételt, mely így szól : Nem mondható, hogy a nyomor a bűnnek egyedüli forrása vagy főoka volna.

Ezt a tételt Marx Károlynak tanítványaival szemben tartjuk szükségesnek kifejteni és bebizonyítani. A mester t. i. azt állította, hogy a gazdasági viszonyok alakítják az embernek lelkiismeretét; barátja, Engels pedig az angolországi elerkölcstelenedést a növekvő tömegnyomorral magyarázta. A marxista szociológusok részletesebben is foglalkoztak ezen különös kérdéssel s a legfőbbek, mint Colojani,2 Turati3 és Ferri4 azon meggyőződésüknek adtak kifejezést,

1 Ferriani i. m. 62—65. 1.

2 Főműve : La soeiologia criminale, Catania, 1889.

3 Turati tanulmányát: »A bűncselekmény és a társadalmi kérdés«, a hatóság lefoglalta.

4 Ferri : Bűnügyi embertan és szocializmus. 1895.