Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Lukcsics József: Történetbölcselet és egyháztörténet
TÖRTÉNETBÖLCSELET ÉS EGYHÁZTÖRTÉNET. 77 divinam.«1 A valódi történetbölcselet methodologiája más eredményekhez nem vezethet. Előre felállított téves elvek prokrustesi ágyában nem szabad az emberiség történeti fejlődésének menetét megcsonkítani. A helyes gondolkodásra és felfogásra a keresztény bölcselet tanít meg bennünket. Filozófiai dedukciókból és tapasztalati tényekből alakul a kutatónak elengedhetetlen felszerelése minden tudomány, főleg a történetírás terén. A források ismerete (EVQtjoig), a kritika, a felfogás, valamint az előadás a történetíró szellemi munkájának szükséges műveletei, amelyeket logikai és pszichológiai elvek irányítanak. A minket környező emberek cselekedeteit indítóokaikkal együtt saját cselekedeteink és indítóokaink analógiája szerint az okság elvének alapján megértjük. »Diese auf allgemeine Erfahrung tief und fest gegründete Gewissheit der Analogie der Empfindungs-, Vorstellungs-, Willenweise — Bernheim tiszta ítélete szerint — unter den Menschen, oder, wie wir auch sagen könnten, die Identität der Menschennatur ist das Grundaxiom jeder historischen Erkenntnis.« 2 Ha a történettudományban' törvényekről beszélünk, ezek nem a szó természettudományi értelmében léteznek. Barth irányzatossága mindjárt szemünkbe tűnik, amikor a történettudományt és történetbölcseletet a .természettudomány és természetbölcselet egymáshoz való viszonyából határozza meg.3 A természet különbözőségét az emberiség történetétől mindenki, aki a szellemi tudományokat nem 1 Aquinói sz. Tamás : De regimine principum, I. — V. ö. Rocholl, i. m., 32—33. — Baumann, J. J.: Die Staatslehre des h. Thomas von Aquino, (Leipzig, 1873), 163. — Hist, polit. Blätter, 1886., 276 köv. 2 Bernheim, i. m.. 192. — V. ö. Simmel, i. m., 14 köv. 3 »Die Naturwissenschaft stellt zunächst Begriffe und Gesetze auf, die für einzelne, beschränkte Gebiete gelten ; aus ihnen sucht die Naturphilosophie die allgemeinen, für alle Gebiete geltenden Walirheiten zu gewinnen, wobei sie freilich die Einheit bisweilen durch Hypothesen hersteilen kann. Ebenso verhalten sich zu einander Geschichtsphilosophie und Geschichtswissenschaft. Diese bearbeitet die einzelnen Gebiete ; die Geschichtsphilosophie sucht das Gemein-
