Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Lukcsics József: Történetbölcselet és egyháztörténet
72 DR. LUKCSICS JÓZSEF. kikapcsolja ; a fiziológiai és pszichológiai tényeket sajátos módon félreismeri és hamis módszert alkalmaz. A szerves társadalom-elmélet az organizmusok és társadalmak fejlődését hasonlítja össze.1 Azon előfeltevésen alapszik, hogy a társadalmak és a szervezetek fejlődése — a törvényszerűség szerint — analóg. Ezen történet bölcseleti felfogásnak hívei Spencer, Lilienfeld, Schaf fie, Worms stb. A társadalmi szervezetekre alkalmazandó pszichikai egységet a »társadalmi köztudatban« vélik feltalálni. Kiindulási elvük azonban téves, mert a szervezeteknél szempontunk mindig objektív természettudományi, a társadalmi jelenségek szemléleténél és vizsgálásánál pedig a pszichikaiból indulunk ki.2 A darwinizmus követői elméletüket a történetre is alkalmazták biológiai téves nézeteik világában. Marx radikális szocializmusa saját elméletet hirdet : az ökonómiai materializmust, vagyis a materialisztikus történeti felfogást, amely szerint az emberiség fejlődésének alkotó tényezője az anyagi termelési viszonyokban keresendő. Célja egyedül az anyagi jólét fokozása.3 4 5 Az utóbbi rendszerek egyoldalúságának megszüntetésére törekvő szándékból sarjadt ki a humanisztikus-előrehaladási irány, ametyet Lotze 4 és Bernheim 5 terjesztenek. A fizikai, pszichikai és kulturális tényezők, vagyis a természet s az emberek — az Istennek tagadása, vagy legalább praktikus ignorálása mellett — állandó haladásban vannak. Pozitív álláspontja és a végcél határozatlansága a tévedés végzetes magvait rejtik benne. Az emberi természetnek feltételektől 1 V. ö. Hegedűs L. : A sociologia sarktétele, Akad. Értek, a társ. tud. köréből, XII. kötetében, 1903. — Jászi V. : A kollektív lélek, Huszadik Század, 1907. 2 Matzat, H. : Philosophie der Anpassung mit besonderer Berücksichtigung des Rechts und des Staates, 1903. (Natur und Staat, 3. rész). — Wundt : Grundriss der Psychologie, 1904., 3. 3 Marx nézetét Engels F., Lafargue, Bebel és Kautsky tovább fejlesztették. — V. ö. Bernheim, i. m., 721 köv. 4 Lotze, H. : Ideen zur Naturgeschichte und Geschichte der Menschheit, 3. kötet, 1856—1864. 5 Bernheim, i. m., 735 köv.
