Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Irodalmi értesítő

786

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

1-ször arra, hogy helyes-e a valószerű véleménynek (opinio probabilis) az a meghatározása, melyet róla Liguori sz. Alfonz nagy Morálisában adott s amely így szól : »Conscientia probabilis est qua quis innixus aliqua opinione probabili format sibi practicum diétámén ex certis principiis reflexis sive concomitantibus ad licite agendum.« Szerző ragyogó logikával kimutatja, hogy ez a meghatározás tulajdonképen nem a conscientia probalis, hanem a valamely valószerűség alapján felvett egészen bizonyos reflex elvből kialakított biztos lelkiismeret meghatározása. Ráadásul szerző idéz Liguori szent Alfonz »Homo Apostolicus«- ából egy más meghatározást az opinio probabilisra, amely igazán megfelelő definitio és így szól : »Conscientia probabilis illa est, quae propter aliquam probabilem opinionem dictat licitam esse aliquam actionem«. Ez a dolog tehát tisztázva van. S erről a dologról szerző bebizonyítja, hogy ez — Áquinói sz. Tamás álláspontja.

Ami a második kérdést illeti, azt szerző így teszi fel : szükséges-e mindenkinek mindenkor közvetítő reflex elvhez fordulnia lelkiismerete megnyugtatására, avagy cselekedhetünk-e közvétetlenül valószerű vélemény, vagyis tá- gabb értelemben vett erkölcsi bizonyosság alapján ? Erre nézve Valensise a következő tételt állítja fel és vitatja elfo- gadandónak:

Thesis.

Cum honestas humani actus manifeste neque immediate neque mediate haud appareat, sed tantum rationibus probabilibus inspicitur, recursus ad principia reflexa pro acquirenda morali certitudine in se spectatus sustineri potest; tamquam vero absolute necessarius ad illam obtinendam ita, ut sine eius adiutorio homo de suis actibus certitudinem moralem nunquam sibi comparare valeat, admitti nequit.

Szerző ezt a tételt directe (43 — 66. 1.) és indirecte (67 — 76. 1.) bizonyítja Aq. s#. Tamás és mások (Vasquez, S. Antoninus, Sanchez, S. Alphonsus) megfelelő nyilatkozataiból s végül