Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Kele István: Az analytikus és synthetikus módszer ismeretelméleti szempontból
544 DK. KELE ISTVÁN. raány és lélektan, tartalmukat és módszerüket tekintve, teljesen elütnek a mathematikától. A mennyiségtant az jellemzi, hogy semmit sem állít a való dolgok létéről és viszonyairól, hanem egyedül a fogalmak folyományairól. A geometria nem mondja, hogy ez a sík terület kör, ez a test gömb, hanem a kör és gömb meghatározásaiból folynak ezek, mint következmények. Aki e meghatározásokat elismeri, annak logikai szükségszerűséggel a következményeket is el kell fogadnia. Vájjon léteznek-e valóban a dolgok, melyek a fogalmaknak megfelelnek, itt teljesen közömbös. Máskép áll a dolog a természettudományban és lélektanban. Ezek rávezetnek bennünket, mik a dolgok, melyek a fogalmaktól függetlenül léteznek ? Hogyan tudhatunk meg róluk valamit ? Az empirismus erre azt feleli : a tapasztalás útján. Tehát nem a priori feltételekből, észbeli elvekből kell kiindulni, hanem az adott tényekből. Az érzék alá esőből kell keresnünk az érzékfölöttit, a tárgyakból a fogalmakat, nem pedig megfordítva. Józan eszű ember beláthatja, hogy teljesen lehetetlen a víz és meleg fogalmából levezetni, mi történik akkor, ha a hőmérő 0 fokra sülyed vagy 100 fokra emelkedik. Annyira, hogy Hunié szerint az olyan tökéletes értelem, amilyennel Ádám a bűnbeesés előtt birt, szintén nem lett volna képes megmondani előre, vájjon az ember, ha vízbe esik, elmerül-e abban. Vagy pl. a lélektanban a lélek fogalmából a priori lehetetlen levezetni, hogy érez, gondolkozik és vágyakozik. Mindezt csak tapasztalatból tudhatjuk. Locke szerint az ismeretnek két forrása van : az érzéklet és az elmélkedés. Az emberi értelem első tehetsége a kívülről jövő behatások felfogása, a fogalomképzés útja és alapja. Az egyszerű eszmékkel telt lélek összehasonlítja, egyesíti eszméit s megszerkeszti az összetett eszméket. Az ember nem vele született eszmékkel jön a világra. Cartesius azt is állítja, hogy lehetséges a fizikában és lélektanban épen úgy, mint a mathematikában fogalmakat alkotni, melyeknek tárgyi értéke és valódisága benső lehetőségükkel
