Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Kele István: Az analytikus és synthetikus módszer ismeretelméleti szempontból
536 DR. KELE ISTVÁN. okok, hanem az embernek hozzáférhető dolgok, érzékelhető jelenségek. Az analytikus vagy elemző módszer tehát a jelenségekből megismerteti velünk a lényeget, az okozatból az okot, a különösből és közvetlenül adottból az általános, legfőbb okot. Elvezet a teremtményekből Isten ismeretére, nem pedig megfordítva. A posteriori, tapasztalati bizonyítás ez, mert az adottból, a ténylegesből indul ki s ezt következetes egymásutánban a közelebbi, aztán távolabbi, végűi pedig legutolsó okára igyekszünk visszavezetni. Mindebből nyilván következik, hogy azok az anyagi elvek, melyekből részleges ismereteink, mint egészből kifejt- hetők, levezethetők, nem a priori vannak meg elmémben s nem is az absolut lény szemlélete által szerzem azokat. Ez hyste- ron proteron volna, amely a költői és szónoki beszédben megállja helyét, amennyiben élénkséget, fordulatosságot ad a stílusnak. Itt azonban elvetendő azon egyszerű, nyilvánvaló logikai tétel alapján, hogy a rész mindig előbb való az egésznél. Az analytikus, elemző methodus jár helyes úton, mikor a különlegesből és érzék alá esőből akar eljuttatni az általánosra, az érzékfelettire, szóval a részleges lét ismeretéből minden lét teljességének ismeretére, melyet az absolut lén}' magában foglal. Ez a két módszer : az összetevő és elemző valamely tudományos rendszer megalkotásánál össze is lehet kötve t. i. egyrészt az adottat, a ténylegest visszavezetjük okára és másrészt ebből ismét leszármaztatjuk és megfejtjük. így keletkezik az ú. n. vegyes módszer : methodus mixta. A vegyes módszer alkalmazása ez : Miután az ész elemző úton a lét legfőbb kútfejéhez eljutott, akkor aztán már az ismeretből, melyet arról szerzett, kiindulva vagy jobban mondva visszaindulva, újra vizsgálat alá veszi a dolgok eredetét, természetét, nemkülönben azoknak egymáshoz és a legfőbb létrehozó okhoz, a Teremtőhöz való viszonyát. A turista is, aki valamely magas, meredek hegyormot akar megközelíteni, míg izzadva és lihegve felfelé törtet, alig ér rá a természet pazar szépségét szemügyre venni. Csak a végső cél lebeg szeme előtt, csak a vág}' duzzasztja keblét, hogy
