Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Trikál József: William James bölcselete
WILLIAM JAMES BÖLCSELETÉ. 527 hogy az előbbi alak teljesen eltűnik és a másodiknak ad helyet. Ismeretkörünkre vonatkozólag pedig ez annyit jelent , hogy a kezdetleges tökéletlen képzetek, fogalmak, sőt maga a kezdetleges lelki világ is az idő folyamán eltűnik és tökéletesebb lép heg ébe. Tehát nincs semmi tárgyi értékű fogalom vagy ismeret! Minden elválik, minden átalakul, a régiből mi sem marad meg. Hogy James is minden igazságot csak föltevésnek, minden fogalmat túlhaladott megismerésnek értékel, az onnan ered, mivel a tudatfolyamban csak a változást látja és nem vesz észre benne semmi állandót, semmi magot. A keresztény álláspont ily örök teremtést és örökös elmúlást nem fogadhat el! A változás valamely állandó tényezőnek organikus benső kifejlődése. A fogalom tehát részben merev, részben nem ! Merev, mert a fejlődés dacára sem semmisül meg egész tartalma ; nem merev, mivel minden tárgyi értékű ismeret a megismerő alany képességeinek kibontakozása, és az ismeretnek fejlődésképessége folytán úgy nőhet a lélekben, amint a gyümölcs is nő és érik a fáján. Ezt különben James is kénytelen müve utolsó fejezetében elismerni, mikor afölött elmélkedik, hogy a tudat elemei mégsem oly gyorsan iramlanak tova, mert hisz akkor egy elemre sem volnánk képesek ráismerni. Sokkal súlyosabb nehézség merül föl James fejtegetése közben az »én« körül. Mi ez az »én« ? Van-e gondolkodó, cselekvő alany bennünk, amely különbözik a gondolattól és cselekvéstől. James — tudjuk — ezt tagadja és utolsó szava : a gondolat maga a gondolkodó. A gondolat a gondolkodó ! Ez a kifejezés nem új a keresztény bölcselet történetében. Descartes óta, aki a lelket a gondolat alakjában szemléltette, állandóan szőnyegen volt e kérdés és folyton tárgyalták, lehet-e azt mondani, hogy a lélek gondolat vagy sem ? A régebbi írók közül csak Leo Eramyjist említem meg, aki határozottan kimondja, hogy a gondolat a léleknek nem művelete vagy határozmánya, hanem maga a lélek. »Done la pensée n’est pás un mode,
