Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Trikál József: William James bölcselete
WILLIAM JAMES BÖLCSELETÉ. 519» Az anyag készen van, de hiányzik a helyes bepillantás. Ohler fiúra van szükség mint Galilei és Lavoisier ! De ha ilyen fellép, csak metafizikus lehet. Addig is lássuk be, hogy sötétségben tapogatódzunk és ne felejtsük el, hogy természettudományos föltevéseink felülvizsgálatra szorulnak és csak ideiglenes értékűek. William James lélektanának bírálata. William James — mint láttuk — természettudományi lélektant akart írni. A bölcseleti nézőpontokat kiküszöbölni óhajtotta tárgyalásából. Célja volt leírni a lelki élet természetrajzát s azt közvetetlen okaiból megmagyarázni. Ezt az eljárást ő eredetinek, a saját álláspontjának tartotta. Nehéz azonban az embernek hajlamaiból, világnézetéből kivetköződni s a rideg szemlélő álláspontjára helyezkedni. Nehéz ez akkor is, ha úgy szemléli valaki a lelki élet röpke képeit, elillanó, mozgalmas eseményeit, mint James. Mert a világon nincs semmi, ami teljes összefüggésben nyilatkoztatná ki magát ; nincs semmi, amit maradék nélkül egyetlen sastekintettel belátnánk ! Az emberi elme pedig nem szereti a hézagosságot ; benne van a horror vacui s önmagából szövi ki az áthidaló szálakat. A maga hitéből, reményeiből, sejtéseiből, vagy esetleg hajlamai által vezetett akaratindításaibóL így történik azután, hogy a legridegebben felállított kérdések kidolgozásának is alanyi alaphangulata van. Néha ez az alanyi alaphang nyilvánvalóan előtérbe lép ; néha a háttérben marad, de mint egy láthatatlan és titkos kéz dolgozik az események, az adatok kiválasztásánál, csoportosításánál és értékelésénél. Sohasem tudunk pártatlanok lenni ; vagy akaratunk, kagy értelmünk csapásán haladunk, sokszor öntudatlanul is. Optikai csalódásba esett James is, mikor csak a leíró és a nagyjában magyarázó álláspontra helyezkedett és a bölcseleti gondolkodás nézőpontjait eleve elhárította ! Igyekezete balul ütött ki, mert sok igen értékes és nagyjelentőségű kérdést az elméleti lélektanba és az ismeretelméletbe utalt és
