Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Trikál József: William James bölcselete
WILLIAM JAMES BÖLCSELETÉ. 495 fiára, mert hiszen William James bármily szakszerűen foglalkozott is természettudományokkal és bármily tárgyilagosan tudott is a természettudományokba elmélyedni,' lelke mégis a papi család vallásosságával, a hit erejével és élményeivel volt eltelve. Ily hangulatos környezetben ébrednek föl a művészi ösztönök, itt gyökeredzenek meg a vallásos gondolatok és érzések. William James (1860—61.) művészi pályára is gondolt és festészettel is foglalkozott. A természethez és a természettudományokhoz való vonzódása azonban Harwardba vitte, hol kémiával és anatómiával foglalkozott. Temperamentuma sokfelé ragadta érdeklődését. 1863-ban az orvosi tudományok felé fordítja figyelmét, de csak 1869-ben szerzi meg belőle az oklevelet. Közben (1867—68.) Berlinben tanul fiziológiát. 1873—76-ban fiziológiát tanít. Midőn pedig a lelki életnek fiziológiai alapon való tanulmányozására főleg Németországban laboratóriumokat állítanak föl, ő is ebben az irányban kezd működni és 1875-ben már pszicho-fiziologiát ad elő. Vezeti a laboratóriumi kísérleteket Lawrenceben, talán az első amerikai ilynemű intézetben. Szoros értelemben vett bölcseletet azonban mindeddig még nem tanított. 1879—80-ban hirdetett először előadást a fejlődés bölcseleté címen a bölcseletek köréből és többé már nem is adott elő sem anatómiát sem fiziológiát. 1880-ban mint tanársegéd tanít bölcseletet, míg végre 1883-ban e szakban rendes tanár lesz. 1889-ben pedig a lélektannak tanszékét vette át, ahol nagy tehetségét és hivatását kellőképen értékesíthette. Ezen a téren mélyreható eredményeket ért el és a lelki élet természettudományi tárgyalásában akár Wundtot, akár Ebbinghaust is fölülmúlta. Szerencsés érzékkel észrevette, hogy pusztán mechanikus kísérletekkel és az így nyert pusztán egyéni jellegű és értékű eredményekkel nem lehet a lelki élet titkait bevilágítani és bármennyire is hangsúlyozta, hogy a filozófiai magyarázatot távoltartja és pusztán leírja a lelki élet tényeit, mégis mélységes bepillantást (introspectiót) vetett a lélekbe és azt az elemző, betekintő és kritikusan figyelő szemléletet a kísérletekkel egybekapcsolta.
