Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban

490

DR. MÖSSMER JÓZSEF.

különös természetfölötti segítséggel alkalmazva, . Pseudo- Dionysiustól a nagy misztikusokon 1 át egészen az újabb korig kisérhetünk. Ezen kontempláció (mint simplex intuitus mentis) közönségesebb formáiban nem egyéb, mint amit a pszichológiai leírásban itéletszerű tudásnak neveztünk, amely a fárasztó diszkurziv elmélkedés után különös gyönyörrel tölti el a lelket és amelynél ép ezért tovább időzhetünk, mint az azt megelőző elmélkedésnél. Rendes körülmények között ez tisztán mint ilyen, hosszabb időn át nem fordul elő, mert képzetek, szemléletek, ítéletek fogják át meg átjárni. Hosszú gyakorlat folytán megközelítheti a rendkívüli fokot. A misztikusok mindig többre becsülték a kontemplációt az elmélkedésnél. Tiszta intellektuális szemléleteink az életben ugyan nincsenek, de maga a szemlélés annyira természetes formája a megismerésnek, hogy hitünk tanítása szerint a túlvilágon is annak marad, persze létében felmagasztosulva, végtelen tárgyához alkalmazottan. Quid est quod non videant, qui videntem omnia vident ? 2

A lélek halhatatlansága az idealistáknak majd posztu- latum, majd rokonszenves feltevés. De vájjon milyen motívumokat nyújthat az a remény, hogy logikai mechanizmusuk a túlvilágon is tovább fog zakatolni ? Az ember, aki az élet fölényét fölfogja és átérzi, le nem mondhat róla. Életet igér hitünk is. Üdvözítőnk elrendelte, hegy együnk és igyunk asztalánál az ő országában.3 E szavak nem mohamedán paradicsomot, hanem valóságos élettevékenységet és állapotbeli tudatot jelentenek.

Bécs. Dr, Mössmer József.

1 A mi misztikusainkra manap szánalmas pillantással talán csak a theologusok tekintenek. Mások felfödözik bennük a mélyen járó gondolkodókat és pszichológusokat, és műveikhez egy Bölsche írja meg az előszót. Lásd pl. csak Diederichsnek könyvjegyzékeit. Talán nem lesz fölösleges megjegyezni, hogy ezen klasszikus lelki misztikának semmi köze ahhoz a karikatúrához, amellyé a 10. és 17. századbeli művelői tették. Görresnek tömérdek babonával fölékesített torzképe valóban nem érdemli meg a misztika elnevezést.

2 S. Thom. Ver. g. 2. a. 2.

3 Luk. 22. 30.