Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban
GONDOLKODÁS ÉS MEGÉLÉS A LÉLEKTANBAN. 483 foglalkozhatok. És inik ezek ? Numerice azonosak a többi tudományokéival. A természettudományok ugyanazon színnel, hanggal, szaggal foglalkoznak, mint a pszichológia, csak- hogy míg azok a tartalmakat objektiválják, addig a pszichológia ettől eltekint.1 Ez pedig megint csak úgy sikerül, ha az objektivált tüneményekből visszakövetkeztetünk arra, amit mint azoknak végső szubjektív alapját kell feltételeznünk, t. i. a tisztán öntudatbeli tartalmakra, amelyek az öntudatban mindig összefüggésben vannak egymással, míg a tudományoknak tárgya az objektivált, egyedi tartalom. Á tudományok konstruálnak, a pszichológia rekonstruál.2 A lélektannak tehát nincsen sajátos tárgya. Törvényeket sem tud fölállítani. Mert ha a szubjektív tartalmakat magyarázni akarjuk, akkor azokat tér és időbeli jelenségekre, mozgásra, idegproscesszusra kell visszavezetnünk, mint ahol egyedül oksági viszony van. A lelki tüneményeket csakis fiziológiai módon lehet megmagyarázni. A logizmusnak ezen saj átlagos tárgyaitól megfosztott pszichológiája, amelynek feladata a lelki tüneményeknek mesterséges preparálása azon célból, hogy azokat vissza lehessen vezetni fiziológiai és fizikai tüneményekre, egészen más valami, mint amit eddigelé lélektan alatt értettünk. Hiányzik belőle nemcsak a lélek, hanem az élet általában, és marad egy’ gépiesen működő logikai apparátus, amely feltűnően hasonlít ahhoz az automatához, amelyből bárcák bevetése után következtetéseket lehet »húzni«.3 Ez az egész lélektan egy halvaszületett preparátum, amely szinte honvágyat támaszt az emberben, visszatérni a megélések természetes, eleven világába. Ha nem tapasztalnánk egjmbet, mint bizonyos szabályszerűséggel 1 Natorp: Allgem. Psychol. 8. 1. 2 I. h. 9. 1. 3 Natorp : Die logischen Grundlagen. 6. 1. Herbartnál képzetmechanizmusról, itt pedig itéletmechanizmusról lehet beszélni. — A logikai idealizmus előbb-utóbb Hegel táborába fog vezetni. »Az értelem analog a szervetlen világgal. Szigorú törvényszerűség, a számnak és mértéknek uralma csak bennük található föl.« E. Linde : Natur und Geist. Leipz. 1907. 110. 1.
