Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban
GONDOLKODÁS ÉS MEGÉLÉS A LÉLEKTANBAN. 455sokat ígérő, munkára serkentő, tág látókört nyújtó álláspont, amelyet a hagyományos lélektani kategóriáknak spanyolcsizmája nem szorít. Nem egy érettebb tanuló, aki először ment végig az hagyományos lélektanon, kérdezte már csalódottan : hát ez legyen az egész színpompás lelki világ ? Ez a paragrafusokra feldarabolt preparátum, ez a sablongyűjtemény ? Tagadhatatlan, hogy különösen azokban a durva, törmelékes mozaikképekben, amikkel az exakt tudományok föllendülésével diadalra jutott szenzualisztikus lélektan akarja összerakni a közvetlen élményeket, senki rá nem ismerhet az ő lelki világára, föltéve, hogy valaha oda betekintett. Az ilyen Mach-féle pszichológiára, amely szerint a lelki világ két tényezőből áll, képzetekből és valami energiából, fényesen lehet alkalmazni a természettudományok módszerét és nem nehéz kimutatni, hogy itt is beválik a takarékosság elve, a gondolkozás ökonómiája. Az ezen alapon fölépített világnézetet, a monizmust, biztosan óvja az egyensúly törvénye és a stabilis állapotok gerendázata. A dolgok ily felfogását Nietzsche kalapáccsal való filozofálásnak nevezte. Nem, a lelki élmények és nevezetesen amit gondolkozásnak nevezünk, nem oly egyszerűek, amilyeneknek azokat az angolok nyomán a XIX. század lélektanainak legnagyobb része föltünteti. Mit tesz az kalapáccsal filozofálni ? A problémát meg nem ismerni, különféle jelenségek közt különbséget észre nem venni, irtózni annak bevallásától, hogy itt vagy ott eredeti, másra vissza nem vezethető jelenséggel állunk szemben,1 egyszerűsítésre valóhajlam, amely képletes elnevezések alatt a legkülönbözőbb dolgokat hozza egybe. Ezek között legveszedelmesebb az első, amelyre esetleg ily egyszerűsítési kedv visszavezethetné a többit, t. i. a problémának meg nem ismerése. Tapasztalásból tudom például, hogy igen sok értelmes embernek az ítélet nem probléma. ítélet : a virág illatos. Alany — állítmány. Az egyik fogalmat összekötjük a másikkal. Ennél csak nincsen egyszerűbb dolog. Azonban összekötni lehet 11. Volkelt : System d. Aesthetik. 1905. I. 183. 1.
