Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Klekner Lajos: Az esküről és jelentőségéről
442 DR. KLEKNER ALAJOS. A Juramentum assertorium rendszerint mindig a multat, a promissorium a jövendőt tartja szem előtt. Az erősítő, állító, peres esetekben az igazságszolgáltatásnál szokott előfordulni. Ennek elágazásai az önkéntes és a sziikségképi. (Juramentum necessarium. Juramentum voluntarium.) A necessarium majd oblatum, delatum ; majd relatum Juramentum. Továbbá : Jusiurandum in litem. Jüsiuradum calumniae. Jusiurandum suppletorium, Jusiurandum purgativum. Jusiurandum septimae manus. Ideális volt a lovagkori ígérő eskü, a lovagi törvények megtartása dolgában : Özvegyeket, árvákat, kiskorúakat, hitet, vallást, egyházat védeni és Istennek és az embereknek tetszőleg élni. (Munkakör, mely az ember társadalmi teljes hivatását felöleli.) Gondolom, hogy mint a házasságot tekintve, világos az egyház érdeme a házasság szentségének nálunk esküvel való fokozása körül, úgy eme csak lajstromos felemlítéssel egyúttal föl van a figyelem híva azokra a társadalmi, polgári esetekre, és érintkezésekre, amely esetek biztosítása és integritása nem nélkülözheti, nem fogja nélkülözhetni soha az eskü támogatását. Az eskü hiánya mindezeknél — ha esetleg az eskü mellőztetése mégis előállana valamikor — csak még ziláltabbá tehetné sajnos amúgy is eléggé kuszáit, zavaros, ellenséges emberi-társadalmi együttélésünket ! Az eskü minden elősorolt fajánál előfordulhatott valami tisztelt, valami szent tárgynak érintése. Ekkor az esküt Juramentum corporale névvel jelölték. A szavakra, az idomra különös súlyt az egyház soha nem fektetett. A fő kivánalom az, hogy a szövegből és a magatartásból kitessék, hogy az esküvő át van hatva teljes tudatától annak, hogy szent cselekedetet hajt végre. Rendesen ez a kijelentés : »Esküszöm !« vagy »Isten úgy segéljen !« elegendő. Mégis az Atya, Fiú, szent Lélek Isten, a szűz Mária nevét, a szenteket szokás említeni. Templomi, azaz ünnepélyes, eskü csak a házasságkötés
