Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Babura László: A Logos-tan és sz. János evangéliuma

432

DK. BABURA LÁSZLÓ.

testet vett fel s így Jézusnak egész nyilvános szereplése csak látszat vagy képzeletféle volt.1

Aberlének eme véleménye tényleg jól magyarázná meg a negyedik evangélium előszavának ide vonatkozó kitételeit. Sajnos azonban, hogy azt a jabnei iskoláról s annak tanairól való történeti adatokkal nem tudta támogatni. Ép azért neves tanítványa, Schanz sem tette azt magáévá.2

E) Salamon ódái.

A Rendel Harris által egy Tigris-vidéki, körülbelül 400 éves szir kéziratban felfedezett és 1909-ben először kiadott Salamon-ódák kivált Harnack, Spitta, Wellhausen, Gunkel, Labourt, Batiffol és mások hozzászólása óta általános figyelem és érdeklődés tárgyát képezik. Létezésükről már a kér. ókor tudott. Lactantius a IV. század elején idéz is egy helyet a 19. ódából Mária szüzességéről. A III. századból származó Pistis Sophia — kopt nyelven fennmaradt gnostikus irat — Salamon ódáiból ötöt egész terjedelmükben idéz és ép úgy, mint Lactantius, szentírási tekintélyt tulajdonít nekik. Ezekkel szemben a VI. században a Pseudo-Athanasius-féle Synopsis Sanctae Scripturae és három századdal későbben aNicephorus- féle Stichometria az antilegomenák közé sorozzák, anélkül, hogy idézetet is közölnének belőlük. Ez volt minden, amit Salamon ódáiból a legújabb időkig ismertünk. Ily körülmények között Harris nagy meglepetést szerzett az ő felfedezésével, mely 42 ódát számlál.

A felfedezéssel és kiadással megkezdődött a kritikai munka is az ódák korának, szerzőjének megállapítására. Harris zsidó-keresztény költemények gyűjteményének tartja, vagyis a zsidóságból kereszténységre tért, tehát zsidó-keresztény író költeményeinek. Szerinte a gyűjtemény egységes mű, egy szerzőnek vagy legalább egy iskolának műve, valószínűleg az I. kér. század végéből. Ezzel szembén Harnack

1 Aberle-Schanz : Einleitung in das Neue Test. Freiburg. 1877. 103. 1.

2 Krebs : Der Logos als Heiland. 11. 1.