Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Babura László: A Logos-tan és sz. János evangéliuma
A LOGOS-TAN ÉS SZENT JÁNOS EVANGÉLIUMA. 429 lebeg az ő szeme előtt, midőn azt is mondja, hogy mz ördög irigységéből jött be a halál a föld kerekségére.«1 S hozzáteszi : Követik (tisiocí^ovoi : tapasztalják) pedig azt (a halált), kik az ő (ördög) részén vannak. Amiből világos, hogy a Böl- cseség könyve nem is a testi, hanem a lelki halálról beszél s ezt az ördögnek, mint a bűn személy esi tőjének tulajdonítja, mert egyedül a bűn okozza a lelki halált. A kifogásolt helyen (1., 13.) is a lelki halálról szól a szerző, mert a megelőző versben inti hitfeleit : Ne szeressétek a halált életetek tévelygésével. Még sűrűbben történtek összehasonlítások a szentírási bölcseség Logos és a Philo-féle Logos között. Pedig lényeges különbség választja el őket egymástól. A Bölcseség könyvében ugyanis a Logos magának az isteni akaratnak költői személyesítése, oly személyesítése, mely már-már személyiséget fejez ki; Philónál egy a maga lényegében meghatároz- liatlan felemás lény Isten és a világ előtt. Ott az Isten közvetlenül teremt mindent : Mert a kicsinyt és nagyot ő teremtette : ai'TOí tTioíyöiV2 itt ellenben a dualismus választófala áll Isten és a világ között s egy külön megalkotott közvetítőre van szükség, hogy a teremtés megagyaráztassék. És ha a Bölcseség könyvében Isten a Lógóssal teremt, úgy ez alatt korántsem valami eszközt, hanem mindenható szavát kell érteni, mely a Szentírásnak már első lapjáról hangzik fel s melyet ép azért a zsoltáros és Sirák fia is dicsőít ; 3 Philónál ellenben a Logos egyenesen eszköznek ögyavov mondatik, melynek anyagi voltától eltekintenünk azért sem lehet, mivel a Logos is ilyennek vétetik fel részben. Mindezek lényeges különbségek. Ami pedig Philónak a Bölcseség könyvéhez hasonló kifejezéseit illeti, ezek egyrészt a dolog természetéből folynak, részint úgy magyarázhatók meg, hogy Philo a legnagyobb valószínűség szerint olvasta volt a Bölcseség könyvét s miként egyéb szent írási könyvekből, úgy ebből is kölcsönzött kifejezéseket.4 1 2 3 4 1 Bölcs. 2, 24. 2 Bölcs. 6, 8. 3 I. Móz. í, 3. — Zsolt. 32, 6. — Eccli. 42, 15. 4 Heinisch i. m. 133.
