Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Prohászka Ottokár: A lényegismeret Bergson tanában s a régi filozofiában
A LÉNYEGISMERET BERGSON TANÁBAN S A RÉGI FILOZÓFIÁBAN. 405 nak lesz azután betege. A franciák ugyan nagy s értékes tartalomnak tekintették, miután első tekintetre reakciót jelentett a filozofiátlan pozitivizmus ellen s népszerűsége hamar felszökött, mert valamiképen kielégíteni látszott az emberiségnek a materializmus által ignorált igényét, mely az adottal be nem éri s valahogy érzi, hogy »Die Welt ist tief, viel tiefer als der Tag gedacht.« De a közvélemény e várakozásában nagyon csalódik, mert minden filozófia, mely az értelmi ismereteknek lényeges elemét, az »esse«-t igno- rálja, legyen az akár a philosophie d’action, akár az energetika, voltaképen megfojtja az ideákat s az által a materializmusnak is kaput nyit. Megfojtja pedig az ideákat ép azáltal, hogy az értelmes ismeret elemeit tagadja ; megfojtja, mikor állítja, hogy a szubstancia, a lényeg, az okság, mind csak szavak, mind csak csinált, tehát illuzórius, bár hasznos »utilitaire« alakítások. így lesz a »philosophie d’action« is, mely pedig spiritualizálni látszott a világot, nem egyéb, mint raffinált materializmus, Couturat szavai szerint : »sous la metaphisique subtile et rafíinée, qui le déguise, on recon- nait aisément le vieux sensualisme et le nominalisme de Condillac.« (Revue de Mét. et de Moral, janvier 1900, p. 93.) Azt kérdezem már most, honnan vette a modern szellem az indítást a herakliti s condillaci irányzat felé s mivel magyarázzuk azt a kísértést s készséget, hogy kizárólag mozgással magyarázza, azaz hogy akarja kimagyarázni a világot ? Gondolom nem tévedek, ha a philosophie d’action megteremtésére alkalmas psichologiának okát egyrészt a modern természettudomány új motívumaiban, másrészt az ismeretelméletnek mindig régi s mindig új problémáiban keresem. Ami a természettudományt illeti, az a sajátságokat egyre inkább mozgásra vezeti vissza ; a fejlődésről való felfogásával a fajok közti különbségeket eltünteti s a leszármazás tanában az életet tényleg mint folyamot mutatja be, melyben a fajok az életnek variáló s egymásba fol^yó alakjai. Legjellemzőbb befolyást azonban a testekről való nézeteinkre a rádioaktivitás csodái gyakorolnak, melyek óriási energia- készletekről nyújtanak fogalmat s az energiakészletek ki-
