Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 185 nem parancsolhatja meg az értelemnek, hogy igaznak fogadjon el valamit, ha az ész be nem látja annak igazságát. Az akarat elhagyná saját területét. Viszont, ha az ész belátja valamely dolognak az igazságát, kénytelen elfogadni. Mikor ez a hitigazságokkal történik, hol van a hit szabadsága ? A kérdést úgy oldja meg, hogy a hit nemcsak ismeret, hanem elismerés is. Megismerheti valaki a hit igazságait, de nem ismeri el, vagyis nem cselekszi meg ; nem ismeri el magára nézve kötelező szabályul. Ez a hitetlen ember lélektana. Ez a rész a legterjedelmesebb és egyúttal a legélvezetesebb. A kérdést annyi oldalról világítja meg, hogy többet nem is várunk ; ami homály marad, a tárgy természetéből következik. Az utolsó fejezetben szól a kegyelem szerepéről és szükségességéről a hitben. A szerző igen érdemes munkát végzett. Csak az lesz a baj, hogy a tárgy szubtilis voltánál fogva kevés embernek lesz türelme elolvasni. Pedig nagy haszonnal forgathatnák mindazok, akiknek hivatásuk az isteni hit ápolása és fejlesztése ; mert ha átlátják a hit lélektanát, jobban tudják alkalmazni a megfelelő eszközöket. Sem az értelmet, sem az akaratot nem fejleszti egyoldalulag, hanem párhuzamosan, mert mind a kettőnek egyformán része van hitben ; de a kegyelemnek is megadja a magáét. A hitetlennél is felismeri a baj főforrását és tudni fogja, hol kell kezdeni a megtérítés munkáját. ________ Dr. Giere Gábor. D r. Rézbányay József : Az egyházi szónoklat egyetemes története. Az egyházi szónoklat első teljes irodalomtörténete a világirodalomban. III. (befejező) kötet. Az egyházi hatóság jóváhagyásával. Pécs, 1908. Taizs József könyvnyomdája. N. 8-adrét. 375 lap. Ara 9 kor. Mielőtt e kötet ismertetéséhez fognók, kötelességemnek tartom úgy a nagytudományú szerzőtől, mint e becses folyóirat szerkesztőjétől bocsánatot kérni azért, hogy e monumentális mű III. kötetének bemutatásával ily sokáig késtem. Hogy s mint történt a dolog, magam sem tudom. Tény