Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból

VEGYESEK.

I

159

eredményeivel gazdagítani s a mai kor igényeire alkalmazni igyekszünk. Sz. Tamás szellemében s az ő elveinek minél hűebb s minél gazdagabb alkalmazásával és kifejlesztésével ki kell kerülnünk a túlzó intellektualismus Scylláját és a túlzó kételkedés Charybdisát s a középen járva az ész helyes használatával ismereteinket folyton bővíthetjük.

A Társaságunkban elhangzott felolvasások a bölcselet legkülönbözőbb részeiből vették tárgyukat.

Ismeretelméleti volt dr. Nemes Imre értekezése : A megismerés, különös tekintettel a létező lényegére, az eszmére és valóságra. A felolvasó Horváth Cirill jeles magyar bölcselő hű követője s az eszmét is a syncretismus szellemében értelmezi.

Ugyancsak ismeretelméleti volt dr. Kele István elődása : Az elemző és összetevő módszer ismeretelméleti szempontból. A szerző ismertette és cáfolta Kant tapasztalatot megelőző összetevő ítéleteit.

Az általános metafizikába tartozik dr. Werdenich Endre előadása : A suppositum mibenlétéről, melyben a szerző világosan megmutatta, mire képes e kérdésben az ész s mit nyújt a kinyilatkoztatás.

Természetbölcseleti volt dr. Hadzsega Bazil értekezése : Az anyag örökkévalósága és Aquinói sz. Tamás, melyben a szerző azt bizonyította, hogy sz. Tamás az anyag örökkévalóságát tanító jelenkori elméletek ellen is érvényes döntő cáfolatot adott.

Dr. Klekner Alajos Az esküről és jelentőségéről címen értekezvén, kimutatta, hogy az eskü közerkölcsi és jogbiztonsági tekintetből mérhetetlen fontosságú.

Dr. Huszár Elemér értekezése : A csoda szerepe a szenttéavatásban oly kérdést tárgyalt, mely a hittudományt, az egyház életét és természetbölcseletet egyaránt közelről érdekli s mindezek kapcsolatát mutatja.

Dr. Babura László a bölcselet történetével és a kinyilatkoztatás lefolyásával egyaránt összefüggő kérdést tárgyalt, amikor A Logos-tan a görög bölcseletben címen értekezvén, egyúttal a sz. János evangéliumában előadott Logos-tanról is megemlékezett.