Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Hajós Szaniszló: Az élettan alapvető kérdései
104 HAJÓS SZANISZLÓ. a vonat kerekeit irányító ereje aktív képesség, munkát is végez, midőn tényleg irányítja a kerekeket, tehát hatni képes, következéskép energia ; az erősebb energia legyőzi ; — valamely arra alkalmas hatás következtében a vonat kisiklik. Hajlandó vagyok vélni, hogy az erő és energia közti különbség fölállítása erőszakos szétválasztás, mely a gondolkodásban megállhat valahogy, de a valóságnak talán meg nem felel. Szükségesnek tartom ezt megjegyezni, mert részben az imént mondottakból következtetem Reinke domináns-elméletének tarthatatlanságát az élettanban. Reinke a gép szerkezetében rejlő erőt, mely a gép munkát végző energiájától különbözik, — dominans erőnek mondja. A dominans erő nem fejezhető ki mennyiségileg, csupán minőség az, mely irányítja a gép mechanikai munkát végző energiáját. — Az imént mondott bizonyításból nyilvánvaló, hogy ez a csupán minőségi dominans erő semmi. Nem szabad minden működést az éterparányok, meg a tömegek és atomok mechanikai mozgásának tekinteni. Igaz, kápráztató a gondolat, hogy talán sikerül valaha az összes természeti jelenségeket a parányok, elektronok mozgására visszavezetni ; a hívők dualisztikus világnézetét se rontja le, hiszen ez az egység és rendnek mélyebb megértésére vezetne. Ezideig azonban nem sikerült kimutatni, hogy minden természeti jelenség mechanikai változásban bírná egyedüli alapját. A biológiában az energetika nem igen'boldogul. Az energetika alkalmas a mennyiségtani vonatkozások, számokkal kifejezhető törvények megállapítására, oksági kiegészítésre, de a létezők mivoltának kérdésétől tartózkodik, az életjelenségek magyarázására a szerkezeti mechanikával párosulva sem képes. Az élet jelenségek alapját a protoplazmarészecskék mozgására, a Brown-féle molekuláris mozgásra visszavezetni sikertelen kísérlet volt. Eme eléggé meg nem vizsgált mikroszkopikus jelenségből csak elhamarkodva következtethető,
