Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Hajós Szaniszló: Az élettan alapvető kérdései
102 HAJÓS SZANISZLÓ. tethetjük, hogy az első növénynek nem kellett föltétlenül napsugárbefogadó, chlorophylltartalmú élőlénynek lennie. A növény zöldje a napsugár szülötte. Kísérletek igazolják, hogy a szénhidrátok (keményítők) s a belőlük képződő fehérjeanyagok csak napsugártól képződhetnek, ezért a szerves lények energiaforrása a Nap. Nagyon téves következtetés azonban az életet fönntartó Napot egyúttal az élet szülőjének gondolni. Az élőszervezetek nem csupán anyagból s erőből állanak, él bennük az energiaáramlatot célszerűen irányító elv (Richtungs- princip), mely az anyagcserét szabályozza. A napsugár csak akkor lesz az anyag éltető energiájává, ha az élőszervezet átváltoztatja. Nincs bizonyítékunk arra, hogy a napsugár önmaga képes az élettelen anyagból élőszervezetet létesíteni. A napsugár az élettelen anyagra felbontó hatással van, a festékanyagokat szétbontja, fakóvá teszi, az élettelen szerves testeket elemeire oszlatja, csak ritka esetekben képez a különböző egynemű elemekből kémiailag összetett vegyületet. E jelenségekkel ellentétben : az élősejtekben az egynemű anyagcsoportok a napsugár hatására bonyolult összetételben egyesülnek. A mondottakból úgy véljük, eléggé kiviláglik, hogy az élet jelenségek oka nem a napsugárból nyert energiaáram az élőszervezetben, melynek csak eszközei a fizikai s vegyi energiák. Miként a fény, hő s elektromosság jelenségei az éterrezgéssel — melyből a valószínű elmélet szerint származnak — nem azonosak, mert megjelenésük más természetet mutat, tehát lényegükben szintén különbözniök kell ; hasonló következtetéssel : még kevésbé szabad az életjelenségek okát azonosítani a fizikai s vegyi erőkkel, melyek a sejtek anyagában tényleg érvényesülnek, de az élettelen anyagtól eltérő minőségű működésben. Lényegesen különböző jelenségek különböző lényegű alanyt követelnek. Az energiatörvénynek az élőszervezetben való érvényesülési körét pontosan megjelölni ezideig még nem lehet
