Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Irodalmi értesítő

820

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

Knöpfler A., Lehrbuch der Kirchengeschichte. Fünfte, vermehrte und verbesserte Auflage. Mit einer Karte : Orbis Christianus saec. I—VI. Freiburg i. Br., 1910. Herdersche Verlagshandlung. 8. r. XXVIII., 849 lap. Ära 14 40 korona.

Knöpfler müncheni egyetemi tanár a múlt év végén bocsátotta közzé harmincéves tanárkodása alatt ötödször egyháztörténeti előadásait, amelyeket 1880-ban a passaui líceum tanszékén Hefele K. J. rottenburgi püspök, egykori tanára, előadásai nyomán kezdett tartani. A katholikus egyháztörténet azonban az utolsó három évtized alatt nagyot változott. Nemcsak a XIII. Leópápa által megnyitott vatikáni levéltárból napfényre került oklevelek és hiteles adatok hal- maza helyezett sok egyháztörténeti tényt a régitől különböző vüágításba, hanem a kutatóktól másunnan felderített emlékek is egészen új irányt szabtak az irodalom és tudomány mai fokán álló egyháztörténetírásnak, a mely genetikus mód- szerben tárgyalja Krisztus egyházának történetét. E nagy fordulat magyarázza meg, hogy Knöpfler egyháztörténete utóbbi kiadásainak címlapjáról eltűnt Hefele neve, akinek egyháztörténeti előadásait a müncheni neves tanár gyökeresen átdolgozta.

Hergenröther háromkötetes egyháztörténete iskolai használatra túlsók, de segédkönyvül rendkívül hasznos ; Brück tankönyve a világos áttekintés híjával sok helyütt a rendszeresség fogyatékosságát mutatja, míg Funk gyakran szűkszavú. Weiss gráci egyetemi tanár még befejezetlen Historia ecclesiasticája pedig Knöpfler nyomán készül, amiről azonban mélységesen hallgat. Kár, hogy Knöpfler az egyházi művészet történetéről mitsem szól; ennek hiánya feltűnő. Kleinschmidt B. megjelent egyházművészeti története nem mentesíti Knöpflert a harmadik kiadáshoz írt előszavában tett ígéretétől, mely szerint a keresztény művészet történetét külön kis munkában ismerteti, annál kevésbbé, mivel a bevezető részben (2. 1.) maga állítja az egyháztörténetírás feladatai közé azon kötelességet : »4. wie ihre innere Gottes- Sehnsucht sich nach aussen dargelegt hat in dem wunder- vollen Kultus, dessen Grundlagen dis Apostel gelegt [haben]