Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Pinzger Ferenc S. J.: Az állatok színmajmolásának tudományos értéke

AZ ÁLLATOK SZÍNMAJMOLÁSÁNAK TUDOMÁNYOS ÉRTÉKE. 783

levonja ezt a végső következtetést : »E tétel alapján el- veszti rejt vény ességét Poultonnak azon észlelete, hogy a már fentebb is említett Eupithecia absinthiata nevű lepke bábjai nemcsak azoknak a növényeknek színét öltik, ame- lyeken a hernyók éltek, hanem annak a papirskatulyának a színét is, melyben őket nevelte.« Amint a fotografáló- lemezen a szín kémiai úton jött létre, épen úgy az élő szer- vezetben sincsenek fölfüggesztve a kémiai törvények, noha tetemesen módosultak. Hogy azonban különösen a szaba- dón csatangoló állatoknál épen a szimpatikus szín a ren- des, ennek nem utolsó oka lehet a látás szerve a vele össze- függő idegrostokkal együtt.

De még így is számtalan rejtvény előtt állunk. Ha például a hölgymenyét téli időben fehérbe öltözködik, miért marad csak a farka vége fekete. Miért nem hat erre is a kör- nyezet ? Nagyon érthetőnek találjuk, hogy az állatok hasi oldala rendesen világosabb, hiszen árnyékban van. Ámde a hörcsög hasi oldala sincsen kitéve a fénysugaraknak, de mintha csak meg akarná cáfolni a szabályt, kivételesen fekete a hasa és csak a test elülső részén látunk oldalt há- rom fehér foltot. Pölvethetnők a kérdést, miért tartotta meg a zöld harkály élénken piros sapkáját a mai napig, vagy miért rendezkednek el a foltok a madarak tollruhá- ján ilyen és nem más módon, mely a védelem szempontjá- ból épen oly jó szolgálatot tenne. Akármilyen befolyást is engedünk a külső tényezőknek, nem bírunk megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy ezek elegendők volnának.

Minden arra mutat, hogy a belső fejlődési elvet nem szabad félreismernünk. Hiábavaló minden törekvés az élet csiráját kizárólag az anyagban keresni és az élő szervezetet tökéletesebb gépezetnek nézni. Az élő lény egészen más tulajdonságokkal van fölruházva, mint az anyag, oly tulaj- donságokkal is, melyek a szervetlen test tulajdonságaival homlokegyenest ellenkeznek. A különbséget a szerves és szervetlen testek között a következőkben jelölhetjük : 1. Az élettelen anyag atomjai külső hatásokra mindig állandó és szilárd összetétel után törekednek. Ha egyszer az ásványok