Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Stuckner János: Kisérlet a theismus »tudományos« védelmére
KÍSÉRLET A THEISMUS »TUDOMÁNYOS« VÉDELMÉRE. 71 akik ily két végletekig menő felfogással ítélnek róla, egy- részt minden ellenálló képességtől megfosztottnak mondják, a természet rabszolgájának, másrészt oly emberfeletti erőt tulajdonítanak neki, mely őt minden bűn ellen biztosan fel- vértezi, mellyel szemben a bűn ránézve lehetetlenné válik. Messzire mennénk, ha kitérnénk külön is arra, amit Mallock sz. Pál, sz. Ágoston kapcsán felhoz a determináló motívumok mellett, hivatkozva Krisztus szavaira s azon keresztény szólásmódokra, melyekkel saját erkölcsi krizi- sukat festik. Mindenütt a meg nem okolt feltételezés, hogy az indítóokok kényszerítők. De Mallock nem elégszik meg ezzel. Rosszakarattal-e, vagy nem, nem akarjuk eldönteni; de való az, hogy ki- forgatja az indeterministák álláspontját, olyanokat tulajdo- nítva nekik, amire ők nem is gondolnak. Ti azt állítjátok, úgymond, hogy ha fizikai kényszer alatt nem állunk, tetszés szerint cselekedhetünk valamit, ahogy akarjuk, s hogy min- den adott esetben két ellentétes folyamat között hatalmunk- bán van ezt vagy amazt követni. Ezzel, folytatja szerző, ti azt mondjátok, hogy ha szomjas vagyok és inni akarok, szabadságomban van inni, vagy ha éhes vagyok s enni aka- rok, hatalmamban áll enni. Ami, úgymond, közönséges truismus. Amit pedig az indeterministáknak védeniük kel- lene, az : hogy vájjon szomjas vagy éhes vagyok-e, oly kérdés, melyet magam döntök el; hogy mikor bizonyos pillanatban pohár víz után vágyom, hatalmamban áll ma- gamban kelteni a vágyat, mellyel a víz helyett biscuit után kívánkozom. Ez közönséges ráfogás, mely a rosszhiszeműség bélyegét viseli magán. E téren egy indeterminista sem tanít ilyen szabadságot, de igenis tanítjuk, hogy ily vágyaknak ellen- állhatunk, vagy követhetjük őket ; s amit tagadunk, az, hogy akarati fényeinkben mindig vágyaink kényszere alatt állunk. S különben is a szabadság alapja az akaratban van s nem a gyomorban. A psychologiai analysis semmikép sem vezet a deter- minismushoz, ellenben tárgyilag az indeterminismusnak ad
