Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Hajós Szaniszló: Az élettan alapvető kérdései
AZ ÉLETTAN ALAPVETŐ KÉRDÉSEI. 739 E tények megvilágítása, az élet lényegének meghatáro- zása s eredésének kérdése a legnagyobb filozófiai problémák közt foglal helyet. Az anyagelvi darwinisták a XIX. század második felé- ben az élet titkait csupa mechanikus magyarázattal akaiták megfejteni. Moleschott, Vogt, Büchner materialista meta- fizikája a lényeket s a történéseket csak a mozgás különféle nemeinek, sokféle nyilvánulásának tekintették. A mechanikus anyagelvi világmagyarázat elterjedését elősegítette : a dar- winizmus, az energia megmaradása törvényének fölfedezése, meg a sejtek finom struktúrájának megismerése a tökélete- sített optikai eszközök segélyével. A származástan elméletével kapcsolatban a monisztikus világnézet hatalmasan szétágazott, de nem gyökeresedhetett meg részben azért sem, mert nem tudta megfejteni az élet problémáit, főleg az élet eredésével szemben bizonyult gyengének. Az anyagelvi monisták roppant erőkifejtéssel mindent megtettek a biológia alapproblémáinak mechaniz- mussal való kimagyarázása érdekében. Munkájuk eredménye a természettudományok nagy arányú s gyors föllendülése lett; a sikerektől elkápráztatva hem vették észre természet- bölcseleti nézeteik hiányait. Csillogó elméletekkel megkísérelték az élet eredését merőben kozmikus okokra visszavezetni és hogy következe- tesek legyenek : meghamisították az élet fogalmát, elfogad- ták az ősnemződést, tagadták a természetfölötti okot s ezért következetesen — bár nem tárgyilagosan — tagadniok kellett a fizikai s kémiai erőktől különböző életokot, melyet a dualisták ép azért fogadnak el, mert a fizikai s vegyi erőkből lehetetlen megmagyarázni az összes élet jelenségeket s az anyagi erők elégtelensége miatt az élőlényben külön életelvet tételeznek föl. Szerencsétlen következetességgel elfogadták a monisták az önmagától való örök élő anyag hipo- tézisét, ledisputálták az élő s élettelen anyag közti lényeges különbséget, bibliájuknak soha be nem bizonyított tételét idézik : »Alle Naturkörper, die wir kennen, gleichmässig belebt sind, der Gegensatz, welchen man zwischen lebendiger 47*
