Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Aubermann Miklós: Főbb államtani kérdések sz. Ágoston és sz. Tamásnál
FŐBB ÍLLAMTANI KÉRDÉSEK STB. 715 ból, vagyis a nép hatalmából, amennyiben a népből vá- laszthatók a fejedelmek ; és a néphez tartozik a fejedelem választása. Továbbá a királyság érdeke az, hogy számoljon a nép- pel. A királyság t. i. azáltal marad fönn, hogy hatalmát mindenben mérsékli (trahitur ad mediocritatem). így pl. ha a király észreveszi, hogy a nép valamiben elnyomatva érzi magát, vagy valami nem tetszik neki, akkor a király- nak kötelessége azt enyhíteni, mérsékelni vagy egészen eltörölni. Mert minél kevesebb dolog fölött lesz ő tényleg úr, annál kevésbbé fog abszolút módon (dominative) ural- kodni, annál kevesebb dologban fog dönteni, s annál töb- ben fognak részt venni az uralkodásban, s a király így egyenlőnek fog látszani alattvalóival. Ha a király így visel- kedik, akkor alattvalói kevésbbé lesznek irigyek s ő ezek fölött ezeknek akaratával fog uralkodni ; ez tartóssá teszi uralmát. A királyság ezek szerint korántsem az a gyűlölt foga- lom, melyet a szent Tamás után következő abszolutisz- tikus törekvések egyes országokban annak szereztek. Szent Tamás szerint a király és a jó, erényes, bölcs, a közjót, alattvalóinak tetszését szem előtt tartó ember fogalma egybeesik. S csak ezt illeti meg természet szerint az ural- kodás. S hogy ilyen legyen az uralkodó, azért a körűimé- nyék szerint jobb, ha a királyt választják, t. i. 11a a vá- lasztók sem rosszak. Az ilyen király az élő jog és igazságos- ság. Az ő nagy hatalma nem bontja meg alattvalóinak egy- ségét és békéjét, mert e hatalommal a köz javára uralkodik s ezáltal az alattvalókkal is egyetértésben él. Ha nem a köz javára uralkodik, akkor elűzésére kell törekedni. (Pol. 487. 1.) Minthogy tehát szent Tamás a nép király választó jo- gát határozottan elismeri, s a királyt mégis Istentől ren- delt hatalomnak nevezi, világos, hogy az »Isten hegyeimé- bői« uralkodó király nem az alkotmányos jogok mellőzését, a népképviselet megvetését jelenti. Hanem ez a kifejezés, valamint az a szentírási hely is, non est potestas nisi a
