Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Aubermann Miklós: Főbb államtani kérdések sz. Ágoston és sz. Tamásnál
712 AUBKRMAXN MIKLÓS. esetben a lázadás, kivált minden privát merénylet a király élete ellen, halálos bűn, mert a bonum commune ellen van, megzavarja az egységet, mely unitas juris et communis utilitatis (J. 1. a 2.) ; azért rendszerint csak a rossz elemek vállalkoznak ilyesmire, kik a zavarosban halászni akarnak. A zsarnoksággal össze nem tévesztendő a király füg- getlensége a törvényektől, vagyis az a tan, mely szerint a király a törvények fölött áll. Mert jól meg kell jegyezni, hogy szent Tamás szerint csak azt illeti meg természet szerint a királyi méltóság, aki az egész sokaságot erények- ben, elsősorban értelmiségben fölülmúlja. Föntebb kimu- tattuk, hogy a szolgaság is csak annyiban igazolható tér- mészetes alappal, amennyiben a magasabb értelmiség tér- mészet szerint van hivatva az uralkodásra. S ami áll az úr és szolga, ugyanaz áll a király és alattvaló viszonyára nézve. A kiválóság az alapja minden néven nevezendő uralkodásnak. Ha tehát egy városban vagy államban talál- kozik valaki, aki a többit mindezen tulajdonságokban fölül- múlja, akkor jogos, hogy az egyedül uralkodjék; és ha más jók is találkoznak, de ő erényben és uralkodásra való rátermettségben ezeket is fölülmúlja, akkor jó, hogyha ezek is neki alávetik magukat, mert a természetnek meg- felel, hogy a tökéletlen a tökéletesnek alávesse magát, min- den nemben. Már pedig : törvényt csak azok számára hoz- nak, kik nemre s hatalomra nézve egyenlők, mert nem ké- pesek arra, hogy magukat cselekvéseikben vezessék, s ezek azok, kiket polgároknak nevezünk. Ellenben azok szá- mára, akik másokat erényekben olyannyira fölülmúlnak, nem hoznak törvényt, mert ők maguk saját maguknak törvénye. Ez világos, mert a törvény nem más, mint az észnek megfelelő határozat, mely az állam céljára szolgáló eszközökre vonatkozik. Ez a határozat azonban megvan őbennök és ezért ők maguk saját maguknak törvényei. Nevetséges volna tehát, ha valaki azon erényeseknek tör- vényt akarna adni, kikben hiányzik az ok, mely miatt tör- vényeket hoznak. Következőleg azok a kiváló férfiak nem polgárok, azaz a törvény fölött állnak.
